Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE (MDF):
3314 Meggyőződésem, hogy az önkormányzati önállóság, az önkormányzati autonómia alapvető alkotmányos követelményeit sérti az a rendelkezés, amely az önkormányzat folyamatos és önálló gazdálkodásába oly mértékben nyúl bele, ami aztán kisz ámíthatatlanná teszi az önkormányzati gazdálkodást. Ilyen körülmények között az önkormányzat nem is tud felelősséget vállalni azért, hogy a helyi közügyeket valóban megfelelő szinten tudja intézni. Ha azt a rendelkezést, ami erre a bizonyos 20 százalékra vonatkozik - tehát hogy megfelelő havi arányos juttatásban jut el az önkormányzatokhoz a címzett és céltámogatások kivételével az összes állami támogatás , megbontjuk azzal, hogy ha likviditási problémája van a központi költségvetésnek, akkor visszatartha t 20 százalékot havonta és akár az utolsó hónapban fizetheti meg az összeset, úgy gondolom, ez illuzórikussá teszi az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát, pedig az önkormányzatok gazdaságipénzügyi önállósága az a pillér, amin az egész önkormányzati au tonómia nyugszik. Úgy vélem tehát, hogy a 20 százalékos rendelkezés, vagyis hogy 20 százalék erejéig vissza lehet tartani a havi arányos juttatást az önkormányzatok központi támogatásából, oly mérvű beavatkozás az önkormányzatok önálló gazdálkodásába, ami az önkormányzatok autonómiáját sérti. Egy másik rendelkezése a Bokroscsomagnak az, ami a költségvetési maradványoknak... egy pillanat türelmet kérek! (Jegyzeteiben lapoz.) ...hogy a költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletb evételt és a jóváhagyott pénzmaradványt szabadon felhasználhatja - így szól most az államháztartási törvény - és beleteszi a megszorító csomag azt, hogy amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. Nem lenne semmi probléma, ha a "költségvetési szerv" kit étel az államháztartási törvény terminológiája szerint nem vonatkozna az önkormányzati költségvetési szervekre is. A központi költségvetési szervek esetében jogszabály alkotmánysértés nélkül megteheti - ami most már nemcsak egyszerű többséggel hozandó törv ény, hanem kormányrendelet és miniszteri rendelet is , tehát megteheti minden további nélkül, hogy a többletbevételt és a pénzmaradványt nem engedi szabadon felhasználni, hanem korlátozza egy jogszabály; a központi költségvetési intézmények vonatkozásában ezt megteheti. De az államháztartási törvény terminológiája szerint költségvetési szerv az önkormányzati hivatal is és az önkormányzat irányítása alá tartozó egyéb intézmények is. Ezen egyéb intézmények és az önkormányzati hivatal vonatkozásában - úgy gon dolom - az önkormányzati autonómia sérelmét jelenti, ha törvény, sőt kormányrendelet és miniszteri rendelet a többletbevétel, illetőleg a pénzmaradvány szabad felhasználását korlátozhatja ezen törvényi felhatalmazás alapján. Úgy vélem, hogy az önkormányzat ok önálló gazdálkodását és pénzügyigazdasági önállóságát - ami hangsúlyozom, alkotmányban rögzített önkormányzati alapjog - oly mértékben sérti ez a beavatkozás, ami megint csak megkérdőjelezi az önkormányzati rendszer autonómiáját. Még egy kérdés, ami az államháztartási törvényben most már csak egészen elrejtve található. Nevezetesen a kamattal kapcsolatos kérdés. Logikus gondolkodás mellett felmerül, hogy ha alanyi jogon tarthat igényt az önkormányzat arra az állami támogatásra, amit a parlament megszava z számára és erre havi megfelelő bontásban számíthat az önkormányzat, akkor, ha elveszik tőle e bizonyos 20 százalék erejéig, logikus, hogy a költségvetésnek kamatot kellene fizetnie ezért. Természetesen ilyen rendelkezés nincs ebben a törvényben. Sőt, az államháztartási törvényben jelenleg egyensúly mutatkozik abban a kérdésben, hogy ha az önkormányzat kontra központi költségvetés bizonyos elszámolási viszonyba kerül egymással - tehát ha a költségvetés túlfizet az önkormányzatnak, vagy az önkormányzat hite lez a költségvetésnek , akkor a jelenlegi szabályok szerint kölcsönös kamatfizetési kötelezettség terheli a költségvetést, illetve az önkormányzatot a költségvetés felé. Ezt az egyensúlyt is megbontja ez a bizonyos államháztartási törvényre vonatkozó módo sítás egy lezser mozdulattal. Nevezetesen a hatályon kívül helyező rendelkezésekben, a Bokroscsomag végén ott van az a passzus, amely hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely szerint a költségvetés a késedelmes fizetés esetén tartozna az önkormány zatnak. Eközben az