Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ZSIGMOND ATTILA (MDF):
3267 hovatovább vitézségnek titulálnak. Ez utóbbi igaz, ehhez tényleg nagy bátorság, talán már vakmerőség kell. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy a bátorságn ak a szakszerűség, az értelmes jövőépítés, a kibontakozás felelőssége a szinonimája. És milyen bágyadt, szánalmas bátorság a talán legvédtelenebbet sújtani? Igen, a kultúra, a tudomány, a művészet tiszteletdíjainak tbjárulékáról beszélek természetesen. Mó dosító indítványunk a 209. pont alatt található, és a 85. § ÁT 103/A (15) bekezdés teljes elhagyására irányul. Mielőtt bárki kulturális lobbyt kiáltana, mielőtt bárki kivételezésre, kiváltságokra gondolna, sietve megnyugtatom, hogy nem erről van szó. Magam is a nemzet egyetemlegesen felfogott ügyéért, egyáltalán a szellemi életért, a kultúra, a tudomány, a művészet intézményrendszerének működhetéséért emelek szót. A működő vagy még csak potenciálisan tartalékban lévő agymunkáért szólok, melynek fontosságát oly sokszor kérdőjelezték meg 1949 és 1990 között. Már megint? Kitől várja vagy mitől várja a kormányzó Pénzügyminisztérium a kilábalást? Pénzügyi műveleteitől vagy az agyban gazdag értelmiségtől? De nézzünk egy példát a sok lehetőség közül! A magyar alkot óművészek, képző , ipar , fotó , zeneművészek, az irodalom művelői nem tartoznak a társadalombiztosítás általános körébe. Nem ők akarták így, hogy nekik csak úgynevezett nyugdíjsegély járjon, noha jövedelmük után mindig vonták a járulékot. De ezt legalá bb eddig mindig megkapták a művésznyugdíjasok, úgy, mint mindenki e hazában. A mértéktelenség gátlástalanjai azonban új cselt eszeltek ki, hogy a havi ezer forint segélyjárulék mellett fizessék az alkotók minden tiszteletdíj után még annak 44 százalékát a társadalombiztosításnak. De e tiszteletdíjak után fizetett 44 százalék tbjárulékért nem jár semmi; se nyugdíj, se semmi. Az ember azt hinné, hogy az amúgy még kissé hermafrodita társadalombiztosításunk is társadalmi szerződésen alapul: az aktív kori befiz etésekből majd jár valami, ha nem is sok. Csak a szellem munkásainak nem jár semmi a 44 százalék befizetéséért. És az alkotmány, hölgyeim és uraim? De hát akkor nem is társadalombiztosításról, hanem adóról van szó: agyadóról! A tudományos kutatók, a kultúr a, a művészet munkásai adóznak azért, mert agyukat használják: ez a büntetésük. (23.00) Idáig a csomagküldő szolgálat "minta érték nélkül" küldeményéről beszéltem, de ezzel a bajok nem érnek véget. Még mindig a nyugdíjsegélyes alkotóművésznél maradva - aki től úgy akarják tiszteletdíja 44 százalékát is elvenni, hogy nem kap érte semmit - a pótköltségvetéssel mára ott tart, hogy elfogadása esetén már szerzett jogú nyugdíjsegélyét sem kapja meg. Azért nem, mert a kormányzó Pénzügyminisztérium az 1994. évi - te ljesen felesleges - pótköltségvetésben már 50 millióval csökkentette, a mostani pótköltségvetésben további 40,5 millióval csökkenti a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány - egyébként szükséges és elkerülhetetlen - költségvetési támogatását. Így pedig nem fog tudni még nyugdíjsegélyt sem fizetni. Nos, ez csak egy példa a sok közül a kíméletlenül bátor mértéktelenségről. És most néhány mondat idézet következik: "A kultúra nemcsak terepe, de eszköze is a társadalmi, gazdasági modernizációnak. A világ élenjáró nem zetei, országai gazdasági fejlődésük dinamikáját, demokratikus vívmányaikat jelentős részben a kultúrára, az oktatásra fordított szellemi energia, figyelem és anyagi eszközök, az emberi tőkébe való beruházás segítségével érték el." Egy másik idézet ugyanin nen: "A kultúra a társadalom boldogulásának egyik legfontosabb eszköze." Végül egy harmadik idézet egy másik anyagból: "A társadalomnak a kultúra egészére van szüksége, és a kultúra e társadalmi szerep révén előmozdítja a gazdasági fejlődést" - idézet bezá rva. Kérdezem önöket így, ismét kérdezem: jól van ez így? Vagy inkább: jól lesz ez így? Vagy itt már semmi sem számít, csak a persely? Ezt a mértéket nem ismerő pénzügyi hatalmat csak az Országgyűlés ellensúlyozhatja immár, és nagyon kérem képviselőtársaim at, ezt ne felejtsék el a szavazásnál! De hogy ne maradjon titok, hogy honnan idéztem, szeretném megmutatni: (Két
