Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
3265 nem lehet. Eredetileg nem ezzel kapcsolatban kértem szót, de ha már így jött ki, akkor nagyon örülök, hogy elmondhattam. Pusztai Erzsébet a javaslat 79. §ával kapcso latban azt kérdezte, hogy mi történik azzal, akinek betegszabadság jár. Azért kérdezte ezt, mert a 79. § azt mondja, hogy a törvény 19. §a új (3) bekezdéssel egészül ki. Ez pedig így szólna: az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, akinek a külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság nem jár, táppénzre legkorábban az egy naptári évben igazolt keresőképtelensége 25. napját követően jogosult. Tehát ezért tette fel képviselő asszony azt a kérdést, hogy akkor akinek jár betegszabadság, az vajon mikor ka phat táppénzt. De én azt a kérdést is fel szeretném tenni, hogy akkor akinek nem jár betegszabadság, az mikor jogosult táppénzre. Ugyanis ez a szabály 25. napot mond, van azonban ennek a törvénynek egy 91. §a is. A 91. § azt mondja, hogy a 19. § (3) bekez désétől eltérően, tehát attól eltérően, amit az előbb felolvastam, akinek a külön törvény rendelkezése szerinti betegszabadság nem jár, tehát már megint nem jár, táppénzre az 1995. naptári évben legkorábban az egy naptári évben igazolt keresőképtelensége 2 0. napját követően jogosult, illetőleg még előtte az (1) bekezdés azt mondja, hogy a 19. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit '95. május 31. napját követően keletkező jogosultság esetén kell alkalmazni. Azonban ez a törvényjavaslat a 19. § (1) és (2) b ekezdéséhez nem nyúl hozzá, csak a (3) bekezdéséhez. Az (1) és (2) bekezdés már évek óta hatályban van. Kérdezem én: miért kell olyan szabályt hozni, hogy egy évek óta hatályban lévő rendelkezést, illetve két rendelkezést május 31ét követően kell alkalmaz ni? Szeretnék még hozzászólni a törvényjavaslatnak a járulékalapkiterjesztésre vonatkozó szabályaihoz, amelyeket számos módosító indítvány érintett, valamint a baleseti táppénzre vonatkozó szabályaihoz. Ezzel kapcsolatban azonban engedtessék meg nekem, ho gy itt most kivételesen ne az MDF véleményét mondjam el, pontosabban ez részben az MDF véleménye is, de egy szó szerinti szöveget fogok felolvasni, és ez egy külső szervezetnek a véleménye, ezért kénytelen vagyok ezt előre bejelenteni. Ez a vélemény így sz ól: "Az ország jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetében csak olyan javaslatoknak van realitásuk, amelyek a stabilizációt újabb súlyos, adott esetben később a gazdaságra is negatívan visszaható feszültségek keltése nélkül szolgáljá k, ezzel hosszú távra szavatolják a mindenkori nyugdíjak kifizetését is. A megismert kormányzati javaslatok azonban nem ilyenek". Ez a külső szerv úgy ítéli meg, hogy vannak a társadalombiztosítási rendszerbe illeszthető olyan lehetőségek, amelyek konszoli dálnák a járulékalapot, s garantálnák a bevételek biztosítását, illetőleg realizálását, és amellett megfelelő szabályozással, megfelelő időben reális lehetőség nyílna egy esetleges társadalombiztosítási járulékmérték csökkentésére is. Ugyanakkor ez a szerv a továbbiakban kötelességének és jogának tartja azt, hogy szót emeljen minden olyan intézkedés vagy eljárás ellen, amelyet a tervezett eredmény elérésére alkalmatlannak tart, amely tovább súlyosítja a nyugdíjrendszer feszültségeit, kockára teszi az igazga tási szervezet működőképességét, és amely sérti az önkormányzatok önkormányzati jogait. Azt mondja ez a külső szerv, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy a munkavégzésre irányuló különböző jogviszonyok közterheit kiegyenlítse, illetőleg közelítse, az egy munkáltatón belüli különböző jogviszonyok esetében önmagában még nem képezi kifogás tárgyát. (22.50) A kormány javaslatai azonban ezeken túlmennek, és egyébként is a nyugdíjalaphoz nem kapcsolható kifizetéseknek csak az úgynevezett munkáltatói járulékoltat ása elvileg sem fogadható el. Így az a tervezett intézkedés, amely a szerzői jogvédelem alá eső díjakra, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatók baleseti járulékalapjára - a biztosítotti jogosultság változatlanul hagyása mellett - magas járulékfizetés t írna elő, elfogadhatatlan. Ez a megoldás ugyanis - minden ellentételezés nélkül - kifejezetten elvonási szerepet szánna a társadalombiztosításnak, és így tovább nyitná a munkáltatói és a biztosítotti járulékalapok közötti
