Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 16 (83. szám) - Bejelentés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3041 megszülethessen az új magyar alkotmán y. Ehhez van szükség a sürgős tárgyalásra is. Köszönöm szépen a figyelmet és a türelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Be kell vallanom, azt hiszem, hogy Hack Péterrel együtt elkövettünk egy formai hibát, és mielőtt Kó nya Imre esetében ugyanezt a formai hibát elkövetnénk, kérem, hogy a Ház kézfelemeléssel járuljon hozzá, hogy a beadványtevők helyett más képviselőtársunk is indokolhassa a javaslatokat. Tudniillik formailag öt képviselőtársunk indítványáról van szó, közöt tük van Hack Péter és Kónya Imre - aki az ellenzéki képviselőcsoportok részéről kíván indokolni , aki nem szerepel... (Dr. Kónya Imre: De én igen!) De hivatalosan Szabó Iván neve alatt szerepel az indítvány. A megállapodást valóban Te írtad alá, de az jog ilag nem releváns. Tehát kérem a tisztelt Országgyűlést, jelezze, egyetérte azzal, hogy képviselőtársaink... (A kezek a magasba lendülnek.) Köszönöm szépen, látható többség. Megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak, aki az ellenzéki frakciók részéről ind okolja a javaslatokat; pontosabban három ellenzéki frakció nevében indokolja, a kisgazdapárt nevében természetesen nem. (Dr. Torgyán József bólogat.) DR. KÓNYA IMRE (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, valóban jelentős eredményként lehet e lkönyvelni annak a hatpárti tárgyalásnak a következményét, amely most három határozati, illetőleg törvényjavaslat formájában van a tisztelt Országgyűlés előtt. Megállapodás született ugyanis az alkotmányozás módjáról, ötpárti megállapodás, amelynek értelmé ben az ellenzék közjogi garanciákat kapott arra vonatkozóan, hogy a kétharmados kormánytöbbség egyoldalú kormányzati akaratot érvényesítve nem fog alkotmányozni. A másik jelentősége ennek a megállapodásnak, illetőleg három javaslatnak az, hogy az alkotmány ozás centruma az eredeti elképzelésekkel szemben nem a kormány, hanem az Országgyűlés lett. Külön ki kell emelni, hogy az alkotmányozás során az ellenzéki pártok és a kormányzó pártok egyenrangúak, az MSZP kivételével, amely nélkül kétharmados többség a Há zban nem hozható létre. Így természetesen az MSZPnek vétójoga van. A másik kormányzó pártnak, az SZDSZnek nincs vétójoga, tehát ebben a vonatkozásban is érvényesül a kormányzó pártok és az ellenzéki pártok egyenjogúsága az alkotmányozás során. Miután eze k a közjogi garanciák a teljes ciklus alatt fennállnak, ezért biztosíttatik az is, hogy nem állhat elő olyan helyzet, hogy az ellenzék tárgyal, és a végén mégis az ő közreműködése nélkül születik meg az új alkotmány. Úgy vélem, hogy az adott parlamenti fel állás mellett a beterjesztett javaslatok minden vonatkozásban biztosítják azt, hogy folytatódjék az alkotmányozás területén is az az 1989ben megkezdett folyamat, amikor az igazán fontos kérdésekben az ország jövőjét és a társadalom átalakulását hosszú táv on meghatározó kérdésekben a kormányzati oldalnál nagyobb egyetértéssel születnek meg a döntések. Mindezt együttesen biztosítja ez a három törvényjavaslat, ami a megállapodás alapján most a tisztelt Ház elé kerül. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps .) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A tárgysorozatbavételről való döntésre mindhárom előterjesztés vonatkozásában az alkotmányügyi bizottságot jelölöm ki. Tisztelt Országgyűlés! Tegnapi ülésnapunkon lezártuk a Hírközlési Ala pról szóló... (Dr. Torgyán József jelentkezik.) Milyen címen kér szót, képviselő úr? (Közbeszólások: Az mindegy!) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Elnök Úr! Ha meg tetszik adni, ügyrendi észrevételem lenne. (17.20)
