Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 16 (83. szám) - Dr. Dobos Krisztina (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mikor készül el az óvodák és az iskolák megmentésére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium programja?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
3024 Kérdezem tehát az államtitkár úrtól: mi készül, elképzelés vagy program? És mikorra? Köszönö m. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Szabó Zoltán művelődési és közoktatási államtitkár úr válaszol. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tiszt elt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Természetesen az országgyűlési ülések jegyzőkönyve azt nem tudja rögzíteni, ha valaki helytelen szóhasználattal él, és azután ezt igyekszik korrigálni. Tehát én azt mondtam, hogy ilyen program, illetőleg ilyen elképzelé s... Az első kérdésére tehát a válaszom az, hogy elképzelés készül. Program azért nem készülhet, mert a Magyar Köztársaságban a '93ban meghozott közoktatási törvény a közoktatási szolgáltatás közvetlen megszervezését, biztosítását teljes egészében a helyi önkormányzatokra bízza. A helyi önkormányzatok a közoktatásszolgáltatással kapcsolatos döntéseiket az államtól és más önkormányzatoktól függetlenül hozhatják meg, tehát az államnak vagy a kormánynak nincs közvetlen befolyási lehetősége. Olyan program teh át nem készülhet, amely ennek a problémának a megoldására kötelező eljárásokat ír elő az önkormányzatok számára. A választ természetesen akkor folytattam is. Ez úgy szólt, hogy "A probléma lényege nagyjából abban vázolható, hogyan lehet az oktatásban megle vő hallatlanul szűkös keresztmetszeteket és egyúttal az ezzel párhuzamosan meglevő hallatlanul nagymértékű pazarlást egy ésszerű forráskihasználássá racionalizálni." Ezt az álláspontomat azóta is fenntartom. Az elmúlt 56 évben az óvodás, illetve általános iskolás korúak létszáma nagymértékben csökkent, ez pedig oda vezetett, hogy az önkormányzatok kénytelenek voltak a feladatellátáshoz és az alapszolgáltatás biztosításához indokolatlan üres kapacitásokat is működtetni, fenntartani, finanszírozni. Hasonló e redményre vezetett a korábban körzetesített iskolák újbóli széttelepítése, hazatelepítése. Ennek és a demográfiai csökkenéseknek a következtében 558ra nőtt az önálló igazgatású száz fő alatti intézmények száma. Az általános iskoláink több mint egynegyedéb e száznál kevesebb diák jár, közel felébe kétszáznál kevesebb; ami azt is jelenti, hogy a száznál kisebb létszámú - ilyen az iskolák több mint az egynegyede - iskolába jár a tanulók 4,5 százaléka. Azt pedig tudjuk, hogy 200220 fő alatt az iskolákban a faj lagos ráfordítás drámai módon elkezd növekedni, a létszám csökkenésével párhuzamosan, hiszen az iskolát ettől még fűteni kell, energiával el kell látni, víz, csatorna, miegyéb kell. A helyi önkormányzati intézményfenntartók a vázolt folyamatok hatásaként e lvárható racionalizálási lépéseket nem tették meg, nem utolsósorban azért nem, mert a szakma minden ilyen irányú javaslatot a pedagógus álláshelyek elleni támadásnak minősített. A folyamat 89 éve kezdődött, ma is tart, és rossz hatásai éppen ma kezdenek j elentkezni. A fajlagos ráfordítás magas volta, az üres kapacitások fenntartása miatt ma sok önkormányzat már a fizetésképtelenség határára jutott. Tehát várható, hogy a gazdasági szűkösség és szükségszerűség rászorítja az önkormányzatokat az intézményhálóz at racionalizálására. És annak érdekében, hogy ez a korábban tapasztaltaknál jelentősebb sérüléseket a közoktatás ügyének ne okozzon, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium május végére egy kiadványt juttat el a helyi önkormányzatokhoz. Ebben az intézmén yek átszervezésével, az esetleges megszüntetéssel kapcsolatos jogi lehetőségekről tájékoztatja őket, illetőleg felhívja a figyelmüket, hogy mire ügyeljenek ezek működtetése során. Szeretném még elmondani, hogy május 9én megkezdtük az önkormányzati fenntar tású intézmények egyedi felmérését. a felmérést követően rendelkezésünkre fognak állni azok a tényleges paraméterek, amelyek az iskolák tartalmi működésével, az álláshelyek számával, a kiáramló illetményekkel kapcsolatban szükségesek ahhoz, hogy a közoktat ási törvény vagy a közalkalmazotti törvény módosításának hatásvizsgálatát el lehessen végezni.
