Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
2891 Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt j elentkezett felszólalásra dr. Isépy Tamás frakcióvezető úr, KDNP. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével kapcsolatban feléledt viták indokolják kizárólag a napirend előtti felszólalást. Állítólag ebben a "partitúrában" a trombitára nem osztottak szólamot, ennek ellenére egyesek az értelmi érvek elmondása helyett mégis ezt a hangos hangszert fújják szenvedélyesen és megszállottan. Ezért szeretném néhány tárgyilagos mondat er ejéig igénybe venni ötpercnyi türelmüket. A kormány mulasztása miatt keletkezett feszültségeknek három igazolható és tetten érhető oka van: 1. A kormány hivatalba lépése óta mind a mai napig nem foglalkozott és nem hagyta jóvá az egyeztető bizottság által benyújtott jegyzéket. Az államtitkár úr az egyértelmű mulasztást egy interpellációra adott válaszában számokra hivatkozással igyekezett kimenteni. A tényekkel igazolt számok mindig valósak és pártsemlegesek. Viszont önkényes csoportosításuk és tálalásuk te tszés szerinti eredmény látszatát keltheti. A valóság számokkal igazolható egyik oldala, hogy a 175 ingatlan 1995ös költségvetési vonzata a kiemelt öt ingatlanon kívül 3 milliárd 686 millió forint lenne. Ehhez járul az előző kormány által jóváhagyott jegy zékben 1995re vállalt 2 milliárd 600 millió forint fizetési kötelezettség. A kettő együttes összegeként jelentkező 6 milliárd 286 millió forinttal szemben a költségvetés valóban csak 4 milliárd forintot biztosított, és így a jegyzék jóváhagyása az államti tkári válasz szerint költségvetési akadályba ütközik. A valóság ugyancsak számokkal igazolható másik oldala viszont az, hogy az említett 4 milliárd forintból a hivatkozott 2 milliárd 600 millió forint valóban felhasználásra került, viszont 1 milliárd 400 m illió forintra nincs jóváhagyás. Annak hiányában pedig az egyedi határozatok nem hozhatók meg, pedig főleg az önkormányzatok türelmetlenül várják a részükre megállapított kártalanítás átutalását. 2. A kormány hivatalba lépése óta nem működteti az egyeztető bizottságokat. A válasz szerint ennek az az oka, hogy a kormány felszámolta az egyházi ügyekkel foglalkozó államtitkárságot, s így nem tudja betölteni a társelnöki tisztséget. Egyetértek az államtitkár úrral abban, hogy a törvény illetékes államtitkárról szól. Tehát bármelyik miniszterelnökségi államtitkár eljárhatna társelnökként. De az okosak szerint egyikünknek sincs igaza. 3. A kormány a mai napig nem dolgozta ki az ügyek megnyugtató rendezésére szolgáló hitelkonstrukciót, holott a Művelődési Minisztér ium a koncepciót elkészítette. Ugyancsak három pontban lehet összefoglalni a megoldás módozatait: 1. 1 milliárd 400 millió forint erejéig vagy a többletösszeg tekintetében 1996os teljesítés vállalásával sürgősen jóvá kell hagyni a jegyzéket. Ez a szakértő nek mondott kormány számára remélhetőleg nem jelenthet izomlázat okozó erőfeszítést. 2. Egymondatos kormányhatározattal vagy egymondatos törvénymódosítással ki kell jelölni a társelnöki feladatot ellátó illetékes államtitkárt. Úgy érzem, politikai államtit kárban exportképesek voltunk, vagyunk és talán leszünk is, és így az illetékes államtitkár megtalálása nem jelenthet teljesíthetetlen feladatot. A hatpárti egyeztetés alapján kiemelten kezelendő ingatlanok tulajdoni helyzete rendezésének költségigénye 1995 és 2001 közötti bontásban összesen 6 milliárd 22 millió forint. Ha ehhez hozzáadom a túllépés összegét, akkor 810 milliárd forintból megnyugtatóan rendezhető lenne a dolog, viszont ehhez nyilvánvalóan hitelfelvétel szükséges. Én úgy érzem, ha a rossz üzl et- és hitelpolitika miatt a csőd felé ballagó bankok megsegítésére konszolidáció címén volt 300 milliárd
