Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
2868 A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Soro n következik a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/901. számon, az Állami Számvevőszék véleményét pedig T/901/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önök et, hogy a Házszabály 97. § (3) bekezdése alapján az Országgyűlés elnöke a módosító javaslatok benyújtására formanyomtatvány alkalmazását rendelte el. Kérem önöket, hogy a gépi feldolgozás érdekében kizárólag ezt a nyomtatványt alkalmazzák javaslataik előt erjesztése során. Ezek a nyomtatványok megfelelő számban rendelkezésre állnak a főtitkárság szervezési főosztályán, a jegyzői irodában, továbbá a képviselői irodaházban a tájékoztató központban. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Elsőként szólítom a szónoki emelvényre Burány Sándor képviselő urat, a Magyar Szocialista Párt frakciójából; őt Kádár Béla képviselő úr fogja követni. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedve s Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a téma másmás napirenden már többször a tisztelt Ház előtt volt, volt egy politikai vitanap, ami a kormányintézkedésekkel volt kapcsolatos; folyik, pontosabban tegnap zárult le a stabilizációs törvénycsomag által ános vitája, most a pótköltségvetés keretében, miután egymással összefüggő kérdésekről van szó, tekintettel az eddigi hozzászólásokra, engedjék meg, hogy csupán néhány kiegészítést tegyek ezekkel kapcsolatban. Előre kell bocsátanom, egyetértek azokkal, aki k azt mondják, hogy egy sajátos pótköltségvetéssel van dolgunk. Ugyanis, ha megnézik azokat a számokat, amelyek a pótköltségvetésben szerepelnek, és összehasonlítják az eredeti számokkal, amelyek még a pótköltségvetésben szerepeltek, akkor azt tapasztalhat ják, hogy nem annyira egy likviditási problémáról van szó - bár tény, hogy az első negyedévi drasztikus hiány kényszerítette ki a stabilizációs csomagot is és ennek következményét, a pótköltségvetést is , hanem sokkal inkább arról van szó az én megítélése m szerint, hogy az eredeti költségvetésben szereplő stabilizációs elképzelésekhez képest most egy sokkal radikálisabb, bár indokolt, stabilizációs intézkedéscsomag van pótköltségvetés formájában az asztalunkon. Ez a pótköltségvetés egy következmény, egy he lyzet következménye. Egyszerre magán viseli ugyanakkor megítélésem szerint a túlhordottság és a koraszülés jegyeit. Engedjék meg, hogy erről egy pár szót elmondjak. Késői ez a pótköltségvetés abban a tekintetben, hogy az a problémahalmaz, aminek nekifeszül , nem először van az elmúlt néhány hónapban a tisztelt Ház napirendjén. Csak utalásszerűen szeretném jelezni, hogy már stabilizációs elemek voltak a '94. évi pótköltségvetésben, erről szólt a kormányfő őszi beszéde is, és tulajdonképpen a költségvetési vit ában is megkísérelte már az előterjesztő ezeket a stabilizációs szempontokat érvényesíteni. Itt csak utalnék arra, hogy maga a '95. évi költségvetés benyújtása már több bizonytalansági tényezőt tartalmazott, melyre akkor az expozéban miniszter úr fel is hí vta a figyelmet. Ugyanakkor ezek a nekifeszülések a kompromisszumok során a kellő stabilizációhoz mégsem vezettek el. Tudniillik a kompromisszumok sorozatában eleve egy rossz felállás jelent meg; nevezetesen, hogy a gazdaság követelményei, a gazdaság telje sítménye és az ebből következő nemzeti jövedelem áll szemben a kultúra, az egészségügy és a szociálpolitika igényeivel. Ez eleve egy olyan keret, ami az optimális kompromisszumok kialakítását megnehezíti és a vitákat élessé teszi.
