Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORVÁTH ZOLTÁN (MSZP):
2839 Másodszor: a javaslat a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány közalapítvánnyá történő átalakítását kezdeményezi, mégpedig jogosan, hiszen az említett alapítvány jelentős közvagyonnal kellene, hogy a köz érdekében gazdálkodjon. (9.40) Egyébként e z esetben a polgári törvénykönyv hatályos szabályozása a közalapítvány létrehozását kötelezővé is teszi. A javaslat értékelésekor természetes a kérdés: milyen új elemek jelenthetnek garanciát a közpénzek, a köz vagyonának igazságosabb, hatékonyabb felhaszn álására? Az indítvány a Gyermek- és Ifjúsági Alap esetében két fontos törvényi összehangoló lépést tesz meg. Egyrészt megszünteti azt a párhuzamosságot, ami eddig a Központi Ifjúsági Alap és az Országos Játékalap azonos támogatási körében nyilvánult meg. A két alap egymáshoz viszonyított szerepe az ifjúsági célok támogatásában nem meghatározott, munkamegosztás a két alap között nem alakult ki. A két alap azonos célokat is támogat. Ennek a helyzetnek a feloldása a törvényalkotás logikus kötelezettsége. Másré szt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt módosító 1994. évi LXIII. törvény a megyei és települési önkormányzatok feladatai közé emelt több, gyermek- és ifjúsági korosztállyal kapcsolatos teendőt. Indokolt, hogy az önkormányzatok, de emel lett a helyi és országos korosztályi szervezetek, az önkéntes felelősségvállaláson alapuló felnőtt segítő egyesületek megfelelő forrásokat kapjanak feladataik ellátásához. Ezen összehangoló lépések mellett a Gyermek- és Ifjúsági Alap tervezett szabályozása azért is üdvözlendő, mert az alap által támogatható célok és a hozzájuk rendelt források körének újrafogalmazásával tisztább, egyértelműbb feladatvégrehajtást tesz lehetővé. Jelentős előrelépés az is, amit az indítvány a döntéshozatal módjában kezdeménye z. Célszerűnek ítélhetjük, hogy az eddigi módszer helyett - melyben a kormány tárcaközi bizottsága döntött a támogatások odaítéléséről - a javaslat szerint a gyermekügyekben illetékes minisztériumok mellett a korosztály érdekeit képviselők közvetlen részvé tele is biztosított lesz a döntéshozatalban. A javasolt testületi kialakítás biztosítja, hogy a politikai, közéleti viszonyok változása ne jelentse a gyermek- és ifjúsági érdekek közvetlen veszélyeztetését. A tisztább, ellenőrizhetőbb működést segíti az al ap forrásainak újraszabályozása is. A folyamatos tervezhetőség lehetősége teremtődik meg akkor, ha a szerencsejátékbevételek egy része közvetlenül ezt az alapot illeti meg. Ez a megoldás bizonyos mértékig függetleníti az alapot a költségvetés napi helyzet étől, másrészt a jelenleg forráshiányos állami feladatok pótlólagos finanszírozására nyújt segítséget. Ki kell hangsúlyozni, hogy a javasolt automatizmus nem jelent többletelvonást a szerencsejátékok szervezőitől, hanem a feladatok arányában történő újracs oportosítással teszi az elkülönített állami alapok finanszírozását átláthatóbbá, egyértelműbbé. Tisztelt Ház! Az elmúlt években parázs viták zajlottak a gyermek- és ifjúsági célú vagyon kezeléséről, felhasználásáról. Sokszor hallottunk vélt vagy valós viss zaélésekről, törvénytelen vagy "csak" - persze idézőjelben a "csak" - erkölcstelen manipulációkról. Az alapítvány évek óta a nyilvánosság kizárásával működik. Még az Országgyűlés illetékes bizottsága sem tudott teljes mélységű betekintést nyerni zavaros üg yleteikbe. A jelentős vagyont és komoly nagyságú állami támogatást ellenőrizetlenül, nem a törvényes célokra használta az alapítvány. Mindezek a tények indokolják, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány helyére közalapítvány lépjen. A javasolt szab ályozás hasonló az Országgyűlés által a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány esetében alkalmazott megoldáshoz. A kormány, mint alapító kell hogy szerepeljen a javaslatban, hiszen a felváltandó alapítvány alapítója is a kormány volt. Hogy most mégis törvényjavaslatról tárgyalunk és nem kormányrendeletben kerül szabályozásra sor, annak az a magyarázata, hogy e módon az Országgyűlés ellenőrző szerepe közvetlenül gyakorolható majd a közalapítvány felett.
