Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ):
2812 pótlékra jogosultak, mindjárt megértem, miért kell könnyebbé tenni a válás jogintézményét. Azért, hogy minél hamarabb ki lehessen bújni a főszabály alól, és mint elvált szülő az egy vagy két gyermek után - jövedelemhatárra tekintet nélkül - családi pót lékhoz lehessen jutni. Másik oldalról szintén nagyon furcsa, hogy a családi jövedelem esetén a tartásdíjat nem kell figyelembe venni. (22.20) Ez ismét a család intézménye ellen hat, hisz jobb elválni a szülőknek, a tartásdíjat figyelembe nem vett esetekben nyilvánvalóan családi pótlékhoz fog jutni az az illető, aki, ha házasságban élne, körülbelül a gyermekre eső jövedelem a tartásdíjjal megegyező lenne, de miután nem vált el, mert a házasság kötelékét jónak tartja, kevesebb összeghez fog jutni. Hasonlóképp en már elhangzott ebben a Házban, de meg kell erősíteni, hogy teljesen életszerűtlen a húsz évnél idősebb személyek figyelmen kívül hagyása az egy főre eső jövedelem kiszámításakor, amennyiben egyetemre járnak. A húsz évnél idősebb egyetemistát ugyanúgy el kell tartani, mint a húsz évnél fiatalabb egyetemistát. Ez mutatja ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozatlanságát. A mai napig nem kaptunk választ rá, hogy az értékpapírból származó jövedelmeket miért 1,2es szorzóval, az osztalék jö vedelmeket miért 1,4es szorzóval kell figyelembe venni. Ha az osztalék egy évben mondjuk százezer forint, akkor százezer forint jövedelmet jelent ez az illetőnek, amit elkölthet, nem pedig 140 ezer forintot. Teljesen megfoghatatlan számomra, de biztos, ho gy megfelelő indokot fogok majd kapni akár miniszter, akár államtitkár úrtól a szavazás előtti felszólalásában, hogy miért ezeket a szorzókat alkalmazta a kormány. Miért nem 1,1et, miért nem 1,3at, miért nem 1,5öt? A belső logika megvan, csak igen nehéz megtalálni. Mint ahogy ennél az egész módosító javaslatnál nehéz megtalálni, hogy ezeket a különféle jogterületeket hogyan és miként lehetett egy törvénycsomagba rakni. Nyilvánvalóan azért, hogy egységesen kelljen szavazni róla és ne lehessen olyan kormán ypárti képviselő, aki úgy gondolja, egy részével nem ért egyet, de azért az egészet meg fogja szavazni. Én nagyon kérem a kormány jelen lévő képviselőit, hogy a személyazonosító számmal, az információs bázisoknak az összekapcsolásával kapcsolatos részeket szíveskedjenek még egyszer alaposan átnézni, az Alkotmánybíróság határozatát is tanulmányozva megfontolni, hogy ily módon szükségeseke ezek vagy sem. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. T isztelt Képviselőtársaim! Bár Csóti György képviselő urat jeleztem, de időközben megérkezett Mészáros István, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Ő következik egyébként az írásbeli jelzés szerint. Úgyhogy megadom a szót, s akkor utána Csóti képviselő úr. DR . MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Nem tudom, vane akadálya annak, hogy a helyemről mondjam el a felszólalást... ELNÖK (dr. Salamon László) : Tessék. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ) : .., ugyanis tudomásom szerint nem teszi kötelezőv é a Házszabály, hogy a pódiumról szónokoljak. ELNÖK (dr. Salamon László) : A Házszabály nem. A házbizottságban úgy állapodtunk meg, de ha valakinek nem tetszik, majd tiltakozik. Addig én nem ragaszkodom, hogy tessék kifáradni. Tessék. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (S ZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Előttem szóló és általam nagyrabecsült Sepsey Tamás képviselőtársamhoz hasonlóan én magam is a gazdasági stabilizációs csomag azon elemével
