Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2769 Az egyezmény a gyermekek eladásának, a velük való kereskedelemnek a megakadályozását írja elő. A burkolt örökbefogadás pénzmozgást feltételez. Abban az e setben, ha az örökbefogadással a gyermek eladását leplezik, úgy a törvényjavaslat szerint is büntetendő az eladó és a vevő is. Ha pedig a felek szándéka igazolhatóan, ténylegesen örökbefogadásra irányul és ezt kíséri valamilyen ellenérték átadása, nem burk olt örökbefogadásról van szó, és a felek büntethetőségét a javasolt kiegészítés sem teremti meg. Véleményünk szerint nem is indokolt a büntetőjog beavatkozása, hiszen ha az örökbefogadás valós, a gyermek érdekei nem szenvednek csorbát. Az más kérdés, hogy ez esetben egyéb jogkövetkezmények alkalmazhatók. A gyermek elajándékozása azon túl, hogy aljas indokból vagy célból való elkövetéshez hasonlóan az alapeset egyik elkövetési módja lehet, nem életszerű, a gyakorlatban nem jellemző, ezért szükségtelen súlyos abban büntetni. Nem értettünk egyet azokkal a módosító javaslatokkal sem, amelyek a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciókra vonatkozó általános szabályok módosítására irányultak. Annak ellenére, hogy ezen rendelkezések címében a büntetés áll az el ső helyen, figyelemmel arra a szabályra, hogy fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető, a törvényjavaslatban az intézkedés itt is megelőzi a büntetést. Azt pedig a törvényjavaslat jelenlegi szövegéből i s egyértelműnek érezzük, hogy míg az intézkedéseknél a javítóintézeti nevelés, a büntetések között a szabadságvesztés az a szankció, amely végső soron alkalmazható. A büntetőeljárást érintő módosítások közül a törvényjavaslat alapvető céljait kérdőjelezi m eg az a módosító indítvány, mely az általános illetékességű bíróság eljárását kivételesen megengedő szabály hatályon kívül helyezésére irányuló rendelkezés elhagyását indítványozza, azzal az indokkal, hogy a székhely szerinti helyi bíróságok kivételt nem e ngedő, kizárólagos illetékessége költségnövelő tényező, mind kormányzati, mind állampolgári oldalon. Tisztában vagyunk azzal, hogy a költségvetésre kiadást jelentő változtatásokat lehetőleg kerülni kell. Ebben az esetben azonban fontos érvek szólnak e rend elkezés bevezetése mellett. Ma ezekben az eljárásokban csorbát szenvednek a fiatalkorúak érdekei, a büntetőeljárási törvényben biztosított jogai, mivel ügyükben nem a fiatalkorúak ügyésze, illetve nem az igazságügyminiszter által kijelölt bíró jár el, a t anács tagjai között pedig nincs pedagógus. Mint ahogy a módosító indítványt benyújtó képviselőtársam is utalt rá, a hatályos jogszabály által biztosított azon lehetőséggel, hogy a fiatalkorú ügyében, amennyiben az felnőttkorúéval függ össze, az általános h atáskörű bíróság előtt is vádat lehet emelni, egyáltalán nem kivételesen él az ügyészség. Ezekben az ügyekben a fiatalkorú életkori sajátosságai, a törvény által biztosított garanciák nem kapnak kellő figyelmet. Úgy gondolom, hogy a fiatalkorúak érdekeinek egyenlő védelme van olyan fontos, hogy elfogadhatóvá tegye ezen rendelkezések költségkihatását, ami egyébként a törvényjavaslat költségkihatásainak egytized részét sem teszi ki. És ha már érintettem a költségeket, engedjék meg, hogy általában is szóljak a törvényjavaslat némely pénzügyi vonzatáról. Egyetértek azzal, hogy nagyon meg kell gondolni az olyan rendelkezések bevezetését, melyek költségkihatással járnak, azonban egy alapvetően e jogok védelmére hivatott törvényjavaslat elfogadásának nem lehet gátj a a pénzhiány. Tudomásul kell venni, hogy az ilyen jellegű módosítások általában költségnövekedéssel járnak, melynek fedezetét biztosítani kell, s melynek fedezetét a kormány biztosítani is fogja. Mindezek mellett természetesen figyelembe kellett venni a m eglévő pénzügyi kondíciókat annak érdekében, hogy az elfogadott törvény végrehajtható is legyen. (18.30) Ilyen megfontolásból egyetértettünk azzal, hogy a törvényjavaslatban a fiatalkorúak előzetes letartóztatásának javítóintézetben történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatálybaléptetésének dátuma 1996. május 1. napja legyen, mivel a Népjóléti Minisztérium csak az 1996. évi költségvetés terhére tudja megvalósítani a meglévő intézetek felújítását, bővítését. Végül
