Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Balsay István (Fidesz) - Dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez - "És lőn világosság" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter:
2748 Lesze széntermelési és szénátvételi rendszer? Sorolhatnám azokat a kérdéseket, amelyekről azt gondoljuk, a döntéshozó kat is foglalkoztatják. Ugyanakkor tudjuk, hogy a hazai tőke - hitelszegény viszonyok között , a hazai és szakmai befektetők szerepe korlátozott lehet. Kivel oldható meg a több száz milliárd forintos vil lamosenergiarendszer modernizációja és európai rendszerekhez való kapcsolódása? A Fidesz - mint minden esetben, most is - kíváncsi, hogy az energiaellátó rendszer tulajdonviszonyainak lényeges módosulása milyen környezeti, környezetvédelmi hatásokkal jár, és azokra milyen befolyással lesz a mindenkori magyar parlament. Tisztelt Miniszter Úr! Kíváncsian várom - miután interpellációmban az energetikai vertikumok működési és pénzügyi modellrendszerét elemeztem , milyen privatizációs stratégiát és technikát v álaszt. Várom miniszter úr válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő úr. Az interpellációra dr. Suchman Tamás miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter : Elnök Asszon y! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a stratégiai cégek privatizációjára vonatkozó kormányhatározatok egyúttal azt is meghatározták, hogy minden fázisában a kormány elé vissza kell vinni a döntés végrehajtásának egy es elemeit, tekintettel arra, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy például a villamosenergiaipar rendszere az egész magyar gazdaságot, az egész magyar ipart és nyilvánvalóan a fogyasztók életviszonyait is meghatározza. Sőt, ha emlékeztethetem: az új törvény ben a nemzetgazdaság szempontjából jelentős cégek listája vonatkozik egyébként a villamosenergiaipar privatizációjára is. Nyilvánvaló, hogy egy 500600 milliárdos állami vagyontárgy privatizációja nem történhet meg egy döntéshozással és egy döntéshozói fó rumon, és természetes, hogy bizonyos szakaszok elkülöníthetők a stratégiában - és így a privatizáció folyamatában is. Azonban három dolgot szeretnék leszögezni. Az egyik, az ön kérdésében is benne van: a magyar villamosenergiaipar, energiarendszer, a fejl esztési igényekre is tekintettel több száz milliárdos fejlesztési igényt hordoz magában. Ez a szakemberek által 300400 milliárdra becsült fejlesztési igény - a magyar tőkeellátottságot és egyéb reményeket is figyelembe véve - a 2005ig előkészített fejles ztés tőkeszükségletét nem tudja előteremteni. Ezért a válasz adódik: nyilvánvaló, hogy csak nemzetközi befektetőkre számíthatunk, nyilvánvaló, hogy ez a pénz Magyarországon nem áll rendelkezésre. Minden aggályát osztom, és talán ezért is van az, hogy a kor mány a legutóbbi döntésével kodifikációs munkabizottságot küldött ki, amely mind az árszabályozás, mind az erőművek és az áramelosztó, az áramelosztási rendszer és az áramszolgáltatók közötti regulációs kérdéseket - ha lehetséges - június 15éig felveti, é s a regulációra vonatkozó javaslatait megteszi. Ennek hiányában - anélkül, hogy a hazai társadalom, a fogyasztói társadalom ne kerülne kiszolgáltatott helyzetbe - a privatizációs tender nem írható ki. A regulációnak három kérdésre kell tehát választ adnia: egyrészt egy hosszú távú szabályozórendszerre az ármechanizmusban, a tarifarendszerben; másrészt az áramvásárlásra, az erőművek vagy egyéb, áramelőállítással foglalkozó cégek relációjában - itt gondolok esetleg nemzetközi beszerzésekre is ; a harmadik: az áramszolgáltatók és a fogyasztók kapcsolatára. Ezeket - és nyilván az erre vonatkozó, szükséges törvénymódosítást, a villamosenergiatörvény módosítását vagy a Ptk. módosítását - a parlament elé fogjuk tárni; tehát ennek részleteiről ön is meg tud győző dni.
