Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról: - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "A tájvédelmi körzetek rendezetlen helyzetéről" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP):
2713 erőfeszítést és hoz jelentős anyagi áldozatokat a holtág és környezetének fenntartására, ha a többi tulajdonos és kez elő nem partner ebben. Mártély község a holtág mellett terül el, és mintegy ezer lakosával szintén szenvedi, többek között, évente az elviselhetetlen szúnyoginváziót. A vendégek egykét nap után pánikszerűen távoznak, de a község lakói, különösen a gyerme kek hova meneküljenek? A szúnyogirtásra vonatkozó kérelmeinket évről évre elutasítja a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága, a természet védelmére hivatkozva. Tekintettel arra, hogy a szúnyogok többsége nem ismeri pontosan a közigazgatási határokat, az idé n is jelentős szenvedés vár az érintettekre. Kérdésem államtitkár asszonyhoz a következő: A tárca megítélése szerint részee az ember a környezetnek, és ha igen, tarthate ő is igényt a természettel szembeni, például szúnyoginvázió elleni védelemre? Kérdez em továbbá, hogy vane a tárcának ezzel összefüggésben elképzelése arra vonatkozóan, hogy az egyre élesedő ellentéteket feloldja a kérdéses területeken, kezdeményezie a területek tulajdoni és kezelőviszonyainak megváltoztatását az érintett települések és az állampolgárok érdekeinek összehangolásával. Várom államtitkár asszony válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. A kérdésre Szili Katalin államtitkár asszony válaszol. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejleszté si minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Rapcsák Úr! Azt hiszem, és azzal valóban egyetértek, hogy a szúnyogok tényleg nem ismerik a közigazgatási határok at, de azt hiszem, hogy a jogszabályokat sem, s ezért a szúnyogoknál azt hiszem, hogy sokkal mélyebb problémát vetett fel képviselő úr a kérdéseiben a hosszas felvezetést követően. A mártélyi tájvédelmi körzet 1972 óta védett, több mint 2000 hektárt érint. Képviselő úr kérdésére válaszolva elmondhatom, hogy az ember igen, valóban része a környezetnek, s az ember nem a természettel történő szembenállásával, hanem azt hiszem, hogy valamennyi, a környezetében lévő élőlénnyel harmóniában kell hogy éljen. (14.20 ) Kiinduló tétel a környezetvédelem, illetve a természetvédelem kérdése tekintetében az az alkotmánybírósági határozat lehet, amit másfélkét évvel ezelőtt hozott az Alkotmánybíróság a védett természeti területek védettségi szintjének fenntartása tárgyában , amiben gyakorlatilag a nemzetközi szerződések is megjelennek. Ez alapján kézenfekvőnek tűnik bármilyen olyan megoldás, ami a tulajdonviszonyokat érinti, s ami egyrészről a természetvédelmi szervezetek kezelését illeti. De feltételezhető az a megoldás is, amit kérdésében a képviselő úr sugalmaz, tehát harmadik személy kezelői joga azzal, hogy a természetvédelmi hatóság hatósági eszközökkel biztosítja a természetvédelem érdekeit. Csak zárójelben jegyzem meg, bár időm rövid, hogy erről rendkívül nagy a dilem ma még ma is a szakemberek körében. Gondolkodásmódunk Szküllája és Kharübdisze egyrészről főleg az alkotmánybírósági határozat és a nemzetközi szerződések lehetnek; másrészről természetesen az a bizottsági határozat, amit a képviselő úr is említett felveze tésében. De hozzá kell tennem: meghatározó számunkra az az 1991. évi XXXIII. törvény is, amely a 78. §ában, mint ahogy a képviselő úr is tudja, amit az önkormányzatoknak történő átadásnál a védett területekre vonatkozóan rögzít. Kérem, hogy fogadja el il y módon a válaszomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps balról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Képviselőtársamat illeti a szó viszontválaszra. DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP) :
