Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
2695 még mondhatnám tovább - változtatásokat igényel. De mindenkinek, aki gazdaságpolitikával foglalkozik, tudnia kell, csak annyit ér az egész elképzeléscsomag, amit meg tud valósítani belőle. E kormány eddigi története szemmel lá thatóan azt az elképzelésünket támasztja alá, hogy ez nem fog menni. Lehet, hogy keresztül lehet verni néhány elemét, és át lehet verni így csomagban beterjesztve, mert talán elemenként még az önök képviselői sem szavaznák meg - a gyed eltörlésétől kezdve nem tudom, meddig - a különböző megszorító intézkedéseket. De hogy ezzel a csomaggal önök nagyon nagy hendikepet tettek az államháztartási reformra - ami az igazi kérdés , valamint a társadalombiztosítás reformjára - ami az igazi kérdés , az kétségtelen. Éppen ezért ebből a szempontból teljesen érthető volt az ellenzéknek az a kérése, hogy gondolják meg ezt a dolgot, és álljanak elő az igazi megoldással, mert ez nem jó másra, ez a Bokroscsomag arra jó, hogy a politikai tőkéjüket feléljék, és az igazi pro blémákat pedig nem oldja meg. Ezzel a gondolattal elemzésünk első felét be is fejezném, és átadom a szót Deutsch Tamásnak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. 5 perc 10 másodperc a Fiatal Demokraták Szövet ségének még hátralevő időkerete. Megadom a szót Deutsch Tamás képviselő úrnak. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a Fidesz Magyar Polgári Párt nevében fogom elmondani itt az általános vita legvégén, most már alig 5 percben a vélemé nyünket erről a kérdésről. Méghozzá hadd kapcsolódjak Kósa Lajos képviselőtársamnak egy nagyon beszédes, a jelenséget jól érzékeltető képéhez. Miben is áll az, hogy önök már a lapátolás elején eltörték annak a kormányzati lapátnak a nyelét? Ennek az egész Bokrosféle csomagnak, Bokroskupacnak, a kormányzat elmúlt kéthárom hónapban tapasztalható politikájának az alapkategóriája, amely már megelőlegezett volt a kormányprogram vitája során is: a modernizáció. Ezt a kifejezést hadd próbáljam önkényesen magyar ra fordítani. Az én értelmezésemben önök ezt a korszerűvé és hatékonnyá tétel értelmében használják, a társadalom különböző alrendszereiben olyan átalakításokat szeretnének végrehajtani, amelyek korszerűvé és hatékonnyá teszik ezeknek az alrendszereknek a működését. Azt hiszem, ezeknek az intézkedéseknek, amelyek a nyilvánosság elé kerültek a Bokroscsomag keretében, a véletlen találatokat leszámítva, sajnos semmi köze nincsen ahhoz, hogyan lehet Magyarországon a különböző társadalmi alrendszereket korszerű vé és hatékonnyá tenni. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tervezett módosításának példáján keresztül távirati stílusban hadd érzékeltessem azt, hogy miért szögesen ellentétes az önök által vallott, az ellenzék által persze értéktartalmában is vi tatott kategóriával az, amit önök végre kívánnak hajtani. Egyrészt igen nagyarányú létszámleépítést, elbocsátást jelentettek be önök, aminek nyilvánvaló hatása az, hogy pont abban a szférában, ahol a stabilitás kiszámíthatósága az egyik leglényegesebb szem pont, ezek a bejelentések bizonytalanságot, ha politikai kategóriát szeretnék használni, bizonyos értelemben a megfélemlítés érzését jelenthetik az ebben a szférában dolgozó köztisztviselőknek. A köztisztviselői törvény módosításának keretében olyan hivata lvezetői túlhatalmat kívánnak önök megvalósítani, ami abban ölt testet, hogy a törvény módosítása után a köztisztviselői karban dolgozó hivatalvezetőknek az a döntési lehetősége lesz meg, hogy nem pusztán csak személyi bér megállapításával növelhessék a kö ztisztviselők alapilletményét, hanem 20 százalék erejéig csökkenthessék azt. Ez pedig olyan egyértelmű személyi függőségi rendszert valósít meg, ami élesen ellentétes mindenfajta európai normával leírható köztisztviselői jogszabály, köztisztviselői törvény szabályozási céljával. Mindez persze olyan helyzetben történik meg, amikor önök is nagyon jól tudják, hogy az elbocsátással való fenyegetés, ilyen hivatalvezetői túlhatalom veszélyének a megteremtése, bizony nagy veszélyt jelent abból a szempontból, hogy Magyarországon a köztisztviselői kar újra egy
