Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
2646 Tavaly az első három negyedévben 136 ezer nő volt gyeden és 114 ezer nő volt gyesen. Kérem, kiszámolták, hány gyeden lévő nő lesz jogosult gyesre? Nem tudjuk, találgathatunk . Hány lesz, aki nem lesz jogosult gyesre sem? Talále majd bölcsődét, mert nincs bölcsődei férőhely. Egy bölcsődei férőhely fenntartása, ha már megvan, évente 210 ezer forint. Tavalyi évben a gyed átlaga 11150 forint volt. Ha ezt felszorzom és azt mondom, mondjuk az idén már 13 ezer forint lenne, akkor is egy évben a gyedre kifizetett összeg messze alatta marad egyetlen bölcsődei férőhely fenntartásának. Kiszámoltáke, hogy mekkora ez a különbözet? De ha nem talál bölcsődei férőhelyet és nem is jogosult gy esre sem, mit fog tenni? Visszamegy dolgozni - ha tud. Hova teszi a gyereket? Erre nincs válasz. De ha nem tud, akkor munkanélkülisegélyen lesz. Kiszámoltáke, ez mennyi kiadást fog jelenteni az országnak? És akkor még egy kérdés, amiről itt már néhány ké pviselőtársam beszélt és megerősítem, az a nő, aki úgy vállalta a gyermeket, hogy tudta, majd ő gyedre lesz jogosult és most háromhónapos terhes, az mit fog tenni? Vajon nem követelhetie jogosan a döntéshozás pillanatában neki járó juttatást? De ha az öss zegszerűségét nézzük: tavalyi évben a gyes átlaga 7045 forint volt, a gyed átlaga 11 100 forint. Hatalmas különbség. Most felemeljük a gyest 8400ra, a gyedet megszüntetjük. A kettő között, ha az átlagot tekintjük, nem az látszik, hogy gyeden rendkívül mag as jövedelmű anyák lettek volna nagy tömegben. Igen, el tudnánk fogadni, ha az ország ilyen helyzetében maximálnák a gyedet, ez is egy megoldás. Azt lehet, és az egy reális elképzelés. El tudnánk fogadni, ha hosszú távú programot készítettek volna arról, h ogy a gyed majd fokozatosan összenő a gyessel. Ez is egy megoldás, erre fel lehet készülni, erre a társadalom, az emberek, akik az életüket intézik, előre terveket tudnak készíteni. Nem ez történt, hanem hirtelen, egyik napról a másikra tá madt egy ötletünk, kiszámoltuk, hogy ha most mi megszüntetjük és nyár közepétől nem állapítunk meg újat, akkor hárommilliárd forintot megtakarítunk a költségvetésnek. Csak azt nem számoltuk ki, hogy mennyit fogunk kifizetni munkanélkülisegélyben, bölcsőde i ellátásban, és hányan mennek át majd gyesre, egészen pontosan hányan lesznek erre jogosultak? A gyermeknevelési támogatás sem marad változatlanul, hiszen ezt is ehhez a jövedelmi határhoz kötik, az egy főre jutó 25 ezer forinthoz. Mondhatnánk még azt is, ha valakinek valóban van a családjában egy főre jutó 25 ezer forint bruttó jövedelem, az a harmadik gyerek után ne részesüljön gyermeknevelési támogatásban. Bár a család jövedelméből ez is egy jelentős kiesést jelent, és egyáltalán nem biztos, hogy munkát fog találni, megint a munkanélküliségi oldalon jelentkezik a probléma és a többletkiadás, arról nem beszélve, hogy nem tud otthon maradni a három gyermekével. De van még egy óriási gond: a gyermeknevelési támogatás nyugdíjra jogot szerző ellátás. Azoknak a nőknek, akik véletlenül elérik azt az álom jövedelemhatárt, amit a kormány kitűzött, nemcsak a mostani juttatása szűnik meg, hanem a nyugdíjjogosultsága is, ha véletlenül nem tud elhelyezkedni. Éppen azoknak a nőknek, akik nem egy, nem kettő, hanem három vagy több gyermeket szültek, éppen azoknak a nőknek, akiknek a gyermekei, mikor felnőnek, járulékfizetők lesznek és nagymértékben járulnak hozzá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához. Gondolkozzanak el, képviselőtársaim, ennek a megoldásnak a morális igaz ságán. Következő a családi pótlék. Sokat beszéltünk már róla, hogy a jövedelemhatárhoz kötés szintje milyen, mit jelent ez a 25 ezer forint bruttó, mit jelent egy nagyobb keresetű, sok gyermeket eltartó családban. Lényegesen kisebb egy főre jutó jövedelemn él már megvonják a családipótlékjogosultságot. De van egy másik probléma, amire még mindig nem kaptunk választ. Módosító indítványokkal elég nehéz ezt rendszerszerűen megoldani. Arról szól a törvény, hogy a megelőző évi kereseti adóbevallás alapján állapí tják meg a családi pótlékra való jogosultságot, de nem mondja meg senki, hogy hogyan fog működni a követő rendszer. Hogyan fogják megállapítani a családok életében bekövetkező változásokat?
