Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
2627 a sokat emlegetett feketegazdasággal kapcsolatos. Kész a Bokroscsomag és nem kész - vagy legalábbis nem tudom, hogy kész lenne - a Kunczeféle intézkedési terv. Nagyon szíves en olvasnám. Óvatosan bánik ez az anyag és az ezt leképező pótköltségvetés... - jóllehet tudom, hogy nem tartunk most ott a tárgyalásban, mégis engedjék meg, hogy egy mondattal hivatkozzak rá! Tehát óvatos becslések szerint 20 milliárd körüli az az összeg, amit a pótköltségvetés a feketegazdaságból való bevételként tervez. Én ugyanakkor sem abban, sem ebben az intézkedési tervben nem látom, mely módszer milyen sajátosságaival, a bevételek milyen ütemezésével és tartalmával kívánja mindezt megvalósítani. Szá momra nem elég azt mondani, hogy eltökélt szándéka a kormánynak az adócsalók elleni küzdelem; a gyakorlati megvalósítási módját hiányoltam és hiányolom. Pénzügyminiszter úr szerint újabb megszorító csomag készül, és mindez az őszre várható. Itt és most kér dezem: tessék mondani, addigra meglesz az a valódi jövedelemnyilvántartás, amelynek alapján a megszorító csomag másodszor nem eshetne abba a hibába, miszerint csak a látható jövedelmet, tehát a béreket vesszük célba? Vagy addigra nyilvánvalóvá fog válni, hogy a bér és a jövedelem szinonim fogalmak? Mert nekem alapvetően, koncepcionálisan ez a problémám ezzel a törvénytervezettel és ezért nem tartom javíthatónak. Itt 25 ezer forintos limitről van szó a családi pótlékban, a tandíjban és mindenben. Milyen 25 ezer forintos limitről? Arról, ami látható? Csak a bér látható, tehát akkor ez a megszorítás a bérből élőkre vonatkozik. 25 ezer forint akkor, amikor az infláció legalább 25 százalékos? Ha kell, majd létszámleépítés árán fognak bért emelni a munkáltatók - csakhogy egy béremelésben nem lesz érdekelt sem a munkáltató, sem a munkavállaló. Hiszen ha egy forinttal lesz túl a 25 ezer forintos bűvös határon, elveszítheti két gyereke után - mert ez a tipikus és nem a kilenc gyerek - a 6700 forintos nettó családi pó tlékát; ez tehát egy bújtatott bérbefagyasztás is. (19.20) Itt van a tandíj kérdése. Nem azért nem értek egyet a tandíjjal, mert mára kiderült, hogy nincs olyan könnyelmű pénzintézet, amely bármiféle hitellel ellensúlyozná a tandíjat. Azért nem értek egyet vele, mert a magyar alkotmány 70/F § (2) bekezdése ma még szintén hatályos. Ez azt mondja, hogy az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező, a közép- és felsőoktatási intézményben a gyermek képességei alapján folytatja tanulmányait, és az itt folytatott tanu lmányait az állam anyagilag segíti. Ha majd erről a paragrafusról kiderül, hogy a jogalkotók szándéka az ingyenesség fenntartása közép- és felsőfokon, akkor kénytelen leszek elfogadni a tandíjat, mint olyat. Fontosnak tartom elmondani, tisztelt képviselőtá rsaim, hogy a sokat emlegetett kétezer forint nincs sehol leírva. A tandíj ténye van leírva és az, hogy '95. szeptember 1je. Más nincs leírva tételesen. Van ellenben egy hatályos felsőoktatási törvény, és ez a hatályos felsőoktatási törvény azt mondja, ho gy a tandíj mértékéről és az egyéb, szociális juttatásokkal foglalkozó kérdésről kormányrendelet határoz. Tisztelt képviselőtársaim, tehát ha elfogadják a tandíjat, akkor semmi egyebet nem fogadnak el, csak a bevezetést. Az intézmények autonómiája pedig ol yan mértékben fogja megállapítani a tandíj nagyságrendjét, amilyen mértékben az intézmények lepusztulnak. Hiszen a pótköltségvetés pontosan fogalmaz, dehogyis akarja a felsőoktatás fejlesztésére fordítani a tandíjat! A központi költségvetés bevételi forrás aként kezeli. A tandíjat tehát részint alkotmányossági szempontból, részint az abszolút ködös felhasználási céllal való megjelenése miatt nem tudom támogatni. Az önkormányzatok kérdéséről képviselőtársaim közül sokan, sok mindent elmondtak. Sajnos, ma már nemcsak a kistelepüléseket látom veszélyben, mert azzal, hogy az államháztartási törvény 101. §ának módosítását tervezi ez a törvénycsomag, gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármelyik önkormányzat a 3179 közül kerülhet abba a helyzetbe, hogy az állami költs égvetés likviditási problémái miatt helyben nem lesz bérkifizetési lehetősége. Márpedig miért ne lennének likviditási problémái az állami költségvetésnek, ha egyébként vannak?! Béreket nem lehet majd a hetedik, meg a tizenkettedik hónapban fizetni! Az elvé gzett munkáért munkabér jár, s ha az önkormányzatok 20 százalékkal csökkentett összeget kapnak, az vajmi keveset fog segíteni azon a munkavállalón, akinek
