Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
2621 Javaslom a családi pótlék és a gyes alanyi jogának fenntartását, hiszen az általános vélemény szerint, amiben a kormány is osztozik, a családi adózás bevezetése és a juttatások adó alá vonása jelenti az optimális megoldást . A pénzügyminiszter úr is ígéretet tett arra, hogy megfelelő előkészítés után '96. január elsejétől megvalósítható. Addig viszont tényleg nem érdemes egy köztes, sokat bírált, sok ingerültséget, fáradságot, kellemetlenséget okozó, nagyon kevés haszonnal k ecsegtető rendszert bevezetni. Pár milliárd forint megtakarításért nem szabad, nem érdemes. Maradjon az európai megoldás: az alanyi jog. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A monitoron megjelent Szabó Zoltán neve, de n em látom az ülésteremben, úgyhogy feltehetőleg tévedés történt. Soron következik Izsó Mihály, a Független Kisgazdapárt részéről. Őt követi majd Szöllősi Istvánné, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Izsó Mihálynak, s egyben átadom az elnöklé st Salamon László alelnök úrnak. (Taps.) (Az elnöki széket dr. Salamon László foglalja el.) IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Igen tisztelt Képviselőtársak! Főleg a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról, valamint a társadalombiztosítás pénzüg yi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosításáról, az úgynevezett Bokrosféle törvénymódosításról kívánok beszélni, és a Független Kisgazdapárt szemléletében megvizsgálni, észrevételezni a csomagtervet. A társad alombiztosítás a mindenkori hatalom egyik ellenérdeke, mivel jelentős kiadásokat jelent a költségvetés számára. A társadalombiztosítás különböző országokban különböző rendszerek formájában működik. Mindegyiknek az a feladata, hogy az adott társadalom bizto sítsa az állampolgárok számára alapvető jogaik gyakorlását nemcsak jogi, hanem gazdasági úton is. (18.40) Ennek érdekében a törvények alapján alanyi vagy állami garanciával a bevételi forrásokból egy bizonyos gazdasági lehetőséget biztosítanak az á llampolgárok számára. Ezek közül legfontosabbak a keresőképtelenség időszakában a különböző ellátások, valamint például a korosodással együtt járó nyugdíjasellátás, szüléskor a támogatás, illetve megbetegedéskor a gyógykezelés. Természetesen az állam nem v állalhat minden költséget magára, s ennek érdekében a keresőképesekre elvonást határoz meg, hogy az így keletkezett forrásokból finanszírozza az arra rászorulókat. Lényegében tehát a társadalombiztosítás egy adott társadalom gazdasági rendszerében egy igen jelentős rendszertechnikai feladatot végez Magyarországon. A társadalombiztosítási bevételi források rendkívül nagy összegeket jelentenek, hiszen a társadalombiztosítás 44 százalék, amelyet a munkáltató fizet, az állampolgár pedig ezen túlmenően nyugdíjjá rulékot és egészségbiztosítást fizet. A fejlett polgári társadalmaknál hasonló az elvonás, de azzal a lényeges különbséggel, hogy az állampolgár számára nagyobb teret enged a biztosítás módozatai terén, ezzel is biztosítva a versenyszemléletet, ily módon k orlátozza a hatalom tisztességes magatartását az állampolgárok érdekében. Az állami szektoron belüli biztosítások kisebb kamatpolitikával bírnak, viszont nagyobb garanciát biztosítanak, ezzel szemben a nem állami szektoroknál nagyobb kamatlehetőségek vanna k, viszont kisebbek az állami garanciák. Akármelyik rendszert vesszük figyelembe, mindegyiknek az a lényege, hogy a társadalombiztosítási bevételi források nem kerülhetnek más költségek elszámolására. A Bokrosféle csomagterv tételes áttanulmányozása alapj án megállapítható, hogy sajátos költségvetési politikát szeretne megvalósítani. A keresőképesek drasztikus elvonása ellenére jelentősen megnyirbálja az állampolgár jogait, amikor az önhibáján kívül kiszolgáltatott helyzetbe
