Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2517 napilapban megjelent gazdaságkutató intézeti felmérésre, amely átlagosan 35 százalékra teszi a jelenlegi lakossági inflációs várakozásokat. Kétségtelen, hogy ez egy tehetetle nségi szint miatt kétségtelenül fölhajtja az inflációs szintet, de itt a kormány gazdaságpolitikájának hiányosságai is számon kérhetők. Az, hogy gyakorlatilag 9 hónap telt el anélkül, hogy az infláció megfékezésére bármilyen konkrét lépés történt volna, az t hiszem, több, mint luxus. Az, hogy ma ennek a csomagnak kellemetlen, megszorító hatásait kell elemeznünk, ezekről kell beszélnünk, hogy a lakosságnak erre kell fölkészülnie, gyakorlatilag, sajnos - igazolnom kell itt néhány előttem szólót - a kormány tét lenkedése miatt következett be. Számunkra most a pótköltségvetés szempontjából az a fontos, hogy a 454 milliárdos kamatteherszint 500 milliárd forint fölé emelkedik. Az igazi baj tehát - és itt újra csak utalnék Békesi László tegnapi hozzászólására - a kam atterhek szintjének növekedése, nyugodtan mondhatom: a kamatterhek drámai mértékű növekedése. Hiszen amikor a kormány mondjuk a jóléti kiadások húszmilliárdos visszafogásával számol és e mellé ellenpontként odarakjuk a kamatterhek fél év alatti 50 milliárd os növekedését, akkor itt különböző tételekről van szó. Amikor mondjuk a magánerős lakásépítési támogatásoktól veszünk el négymilliárd forintot, s ennek az egész rendszerét alakítjuk át, ezt összehasonlítani egy 1 vagy 2 százalékos kamatszintnövekedéssel, amely jelentős mértékben megdobja a kamatterheket, gyakorlatilag irreális. Azt hiszem, hogy a kormány és maga a pénzügyminiszter stabilizációs intézkedéseinek az az alapvető baja, hogy nem arra a kérdésre keresi a választ, ami igazából a magyar gazdaság s zempontjából fontos. Itt lehet még faragni a költségvetési hiányon, és - újra csak cáfolnom kell Békesi László tegnap elmondott véleményét: az ellenzéki pártok között is jó néhány párt van, amely támogatja ezeket az intézkedéseket. Nem arról van szó, hogy mi l'art pour l'art, pusztán azért, mert ellenzéki párt vagyunk, nem támogatnánk olyan lépéseket, amelyek stabilizálják a belső egyensúlyt. Nem erről van szó. Hiszen maga a szociális ellátórendszer és maga az államháztartás működése is bizonyos szempontból valóban pazarló. Szükség van ezeknek az átalakítására, de amíg mi ezt a felújítási munkát végezzük, amíg mi ezt a tatarozást végezzük, összeomlik a ház. Azt hiszem, a pótköltségvetés ebből a szempontból valamennyi képviselőnek tanúságtétel. Hiszen ha vala ki átnézi ezeket a tételeket, akkor tisztában lehet azzal, hogy valóban 12 milliárdos elvétel az egyensúly szempontjából is komolynak és nagyságrendileg erősnek nevezhető, de hol van ez, mondjuk az 50 milliárdos kamattehernövekedéshez? Nem beszélve arról , hogy... ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Úr! A húszperces időkerete lejárt. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Elnök asszony jelzi számomra, hogy húszperces időkeretben állapodott meg a házbizottság. Elnézést kérek, röviden befejezem. Miközben a kormány itt takar ékossági és egyensúlyjavító intézkedéseket tesz - amelyeket mi részben támogatunk, részben nem , az idő rövidsége miatt is hadd jegyezzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási kiadásai 43 millió forinttal nőnek, aminek az okát nem tudjuk. Úgy vél em, ha minden szentnek maga felé hajlik a keze, akkor a kormány sem kivétel ez alól. És bár a központi költségvetési szervek támogatása csökken, a pártok támogatása csökken, ennek ellenére a kormány a saját apparátusát, saját intézményeit támogatni kívánja . Nem kapunk választ arra sem, hogy jó néhány olyan kiadásra, amelyről a Bokroscsomagban sem volt szó, miért kerül most sor.
