Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP
2502 választása, hiszen az államháztartási törvény előírásai kötik a kezét, valamint a költségvetésben m egfogalmazott korrekciókkal elejét veheti a kedvezőtlen folyamatok felerősödésének. A korábban kormányzó, most ellenzéki pártok, akkor nyilván a pótköltségvetésben felismerték az általuk folytatott gazdaságpolitika kritikáját, ezért annak még a napirendre tűzését is ellenezték. A most benyújtott pótköltségvetés ellenzéki fogadtatása más természetű. Az idei pótköltségvetés ma már úgy jelenik meg, mint szakszerű előrelátásuk korai beteljesülése. És talán emiatt sem kerülhető meg a kérdés megválaszolása: vajon a '95ös költségvetés nem hordoztae eleve objektíve magában a módosítás közeli szükségszerűségét? Amikor megkíséreljük a válaszadást, úgy gondolom, akkor járunk el helyesen, ha a valós gazdasági folyamatokból indulunk ki. Az ez évi költségvetést a kormán y október hónapban - nem sokkal a pótköltségvetés elfogadása után - készítette el és tárta az Országgyűlés elé. Ekkor két dolgot nem lehetett világosan látni: milyen lesz az augusztusban végrehajtott jelentősebb forintleértékelés hatása, és a pótköltségvet és szándéka érvényesüle az év hátralévő részében? Mivel a költségvetés két hónapig volt a Ház előtt, a tárgyalás előrehaladtával egyre világosabbá vált számunkra, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések ellenére az elfogadott költségvetés komoly ellentmondá sokat hordoz magában. Persze erről a teljes bizonyosságot az utolsó hónapok gazdasági folyamatokat jellemző számainak és az ez év eleji folyamatok irányának ismeretében szerezhettünk. Az 1995. évi gazdaságpolitikai célkitűzés a fogyasztói árak 2022 százal ékos növekedését, 2 és fél milliárd dolláros folyó fizetésimérleg hiányt, 283 milliárd forint költségvetési hiányt irányzott elő. Az előrejelzések alapján a költségvetés készítésének idején joggal volt feltételezhető, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya l ényegesen alatta marad a később aztán realizálódott 3,9 milliárd dollárnak. Ha a fizetési hiány finanszírozási módját nézzük, akkor láthatjuk, hogy sokrétűbbé, a korábbiakhoz képest nyitottabbá vált a forráshoz jutás, amit - figyelemmel az információs rend szer fogyatékosságaira is - az állam lassabban érzékelt. Amikor ez mégis bekövetkezett, már nem voltak adottak a gyors reagálás feltételei. Ehhez járult, hogy ezzel párhuzamosan a követett árfolyamrendszer mellett a monetáris politika önmagában nem lehetet t képes az egyensúlymegbomlás helyreállítására. Értékelve az elmúlt hónapok eseményeit, egyre inkább láthatóvá vált, hogy az államháztartás hiányának finanszírozási igénye nem mérséklődött. Egyre világosabbá vált, hogy beavatkozás nélkül a folyamat kedvező tlen gazdasági hatást eredményezne. A pótköltségvetésről szóló ez évi törvényjavaslat benyújtása tehát két ok miatt vált szükségessé. Egyrészt a kormány március 12én döntött a gazdaságot stabilizáló intézkedésekről, és ennek költségvetési kihatásait a köl tségvetésben is szükséges érvényesíteni. Másrészt nem nélkülözhető a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következtében időszerűvé váló új cselekvési irányok megvalósításának költségvetésen keresztüli kikényszerítése. A fentiekből következik, hogy a pótköltség vetés nem önálló mű, hanem egy átgondolt rendszer része. Ebből is következik, hogy a gazdaságpolitikai fejezetet a gazdasági stabilizációt szolgáló kormányintézkedések, törvénymódosítások okairól, céljairól és makrogazdasági hatásairól készített tájékoztat ó tartalmazza világosan. Ennek megfelelően a pótköltségvetés megítélésünk szerint hűen mutatja a stabilizációs törvénycsomag, a pótköltségvetési intézkedések és az egyéb intézkedések hatását is. Ha ezekre figyelemmel alakítjuk ki álláspontunkat a pótköltsé gvetés szükségességéről, akkor világosan látható, hogy nem a költségvetés összeomlásáról van szó, ahogyan azt a formálódó Polgári Szövetség fiatal vezére korábban hangoztatta, hanem olyan intézkedések megjelenítéséről, amelyek egyidejűleg segítik elő a meg bomlott egyensúlyi viszonyok helyreállítását és a gazdasági szerkezet érdemi javítását. Tisztelt Ház! Az 1995. évi pótköltségvetés napirendre tűzése kapcsán igazából tehát nem az a fő kérdés, szükség volte a pótköltségvetésre. Véleményünk szerint ettől a pótköltségvetéstől két dolgot lehet számon kérni. Egyrészt, hogy megfelele a beterjesztett pótköltségvetés a stabilizációs csomag költségvetést érintő hatásai pontos megjelenítése követelményeinek, másrészt, hogy az
