Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DARÓCZY ZOLTÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója:
2491 meghirdetett pályázatok alapjait érinti, ezért igen kétséges az ebből származó problémák kezelhetősége. Végezetül szeretném megemlíteni , hogy megválaszolatlan kérdésként merült fel az Érdekegyeztető Tanácsban esetleg megszülető és a pótköltségvetést is érintő megállapodás megjelenítése a törvényjavaslatban. Sajnos, félő, hogy ma már ez a kérdés nem időszerű. Köszönöm a szót. (Taps a bal o ldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Daróczy Zoltánnak, az oktatási bizottság előadójának. DR. DARÓCZY ZOLTÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Közt ársaság 1995. évi pótköltségvetése című T/901. számú törvényjavaslatot az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság megvitatta. A törvényjavaslatot 11 igen és 4 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottsági vitában többen kiegé szítő kérdéseket tettek fel a kormány és az Állami Számvevőszék jelen lévő szakértőinek. Ezen kérdések többsége a felsőoktatással kapcsolatos részeket érintette. Külön szavazással a bizottság egy tartózkodás mellett - majdnem egyhangúlag - támogatta a köve tkezőket: Az érvényes felsőoktatási törvény előírja, hogy a tandíj az intézmények bevétele és annak felhasználásáról a felsőoktatási intézmények szabályzatai intézkednek. A benyújtott pótköltségvetés az ez évre várható, egymilliárd forintot kitevő tandíjbe vételről úgy rendelkezik, hogy az a központi költségvetést illeti meg. Ebben a kérdésben a bizottság egyetért az Állami Számvevőszék felvetésével, mely szerint a pótköltségvetés tandíjra vonatkozó része aggályos és jelenlegi ismereteink szerint törvénysért ő. Bizottságunk határozott véleménye és kérése, hogy a tandíjfizetés feltételeit meghatározó kormányrendelet hiányában ebben a kérdésben felelősen dönteni nem lehet. Ugyanakkor a bizottság megállapította azt is, hogy a gazdasági stabilizációt szolgáló korm ányrendelet és a benyújtott pótköltségvetés nem áll összhangban a felsőoktatást érintő tervekkel. Ezért félő, hogy a művelődési kormányzat csak az intézményi autonómia megsértésével tudja a kormány határozatait végrehajtani. A bizottság megfontolásra ajánl ja az érdekegyeztető fórumok mielőbbi összehívását a tervezett intézkedések jogállami keretek közötti megoldása céljából. A benyújtott pótköltségvetési törvényjavaslatot a többség azért ajánlja általános vitára, mert formai szempontból nem kifogásolható és a részletekre vonatkozó hiányosságok vagy értelmezési zavarok elutasítás esetén, a vita hiányában nem is kerülnének felszínre. A bizottság határozott véleménye, hogy a stabilizációs törvénycsomag és a pótköltségvetés ma még kiszámíthatatlan távlati követk ezményekkel, tendenciákkal jár. Ezek elemzése folyamán felmerültek a kormányprogrammal harmonizáló vagy annak ellentmondó részletek. A többirányú megszorító intézkedések összességét és annak hatását a különböző társadalmi rétegekre ma még nem lehet megítél ni. Ennek tudatában a bizottság a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlja a következőket: Az elmúlt alig egy évben a kormány három költségvetést - egy rendeset és két pótköltségvetést - nyújtott be a tisztelt Háznak jóváhagyásra. Azon túlmenőe n, hogy ez szükségképpen bizonyos mennyiségű bizalmatlanságot kelt az előterjesztőkkel szemben, sajnálattal állapítjuk meg, hogy a bizottság szakmai és politikai hatáskörébe tartozó dolgok tekintetében folyamatos elvonásokra és szigorító intézkedésekre ker ült, illetve kerül sor. Nincs a bizottságunk nevében szereplő olyan terület - emlékeztetőül fel is sorolom: oktatás, tudomány, ifjúság, sport , amelyet ne érintett volna hátrányosan mindhárom költségvetési javaslat. Ezért jogosnak tartjuk felvetni azt a k érdést, hogyha egy ország az előbb említett stratégiai szempontból fontos kitörési pontokat sorozatosan ellehetetleníti, szellemében és erkölcsében leépülési folyamatokba kényszeríti, akkor milyen erőkre kívánja modernizációs politikáját alapozni?
