Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter:
2429 való visszatérés, vagy az ÉTmegállapodás szabályainak beillesztése a törvénybe. Két kivétellel ez a novemberben megkötött megállapodás két szabály elfogadásával érvényesül, az egyik az igazgatótanácsi tagság kérdése, a másik a felügyelőbizottsági tagsággal kapcsolatos, illetve a véleményezésekkel kapcsolatos eljárás rendje. Számtalan hozzászólás és javaslat érintette a garanciális elemeket. Az elmúlt négy év gyakorlatá ban - azt gondolom - talán a legnagyobb hibaszázalék a garanciális elemek érvényesítése során, illetve azok hiányában jelentkezett. A következő rendkívül hangsúlyos rész a szerződésre, a szerződéskötésre, a szerződés ellenőrzésére, az ellenőrzés eltűrésére vagy annak megtagadására, általában a szerződéses elemekre vonatkozott. Szeretném elmondani, hogy szinte a tervezet kézhezvételétől számítva képviselőként is folyamatosan támogattam mindazokat az indítványokat, javaslatokat, amelyek a szerződések tartalmi , formai kellékeinek szigorítására vonatkoztak. (19.00) Úgy gondolom, ezek a javaslatok is vissza fognak köszönni a törvényben, illetve az indítványok elfogadásában. Nagyon széles körű vita bontakozott ki a melléklet szövegét, összetételét illetően. Én tám ogattam részint a szocialista párti, részint a kereszténydemokrata, illetve MDF oldalról érkező javaslatokat, amelyek az eredeti mellékletet - no, nem átláthatatlan formában és nem a végtelenségig - kiegészíteni javasolták. Így elsősorban támogatást kapott - a vitában is elhangzott , és bízom benne, hogy támogatást kap a szavazásban is a mezőgazdasági állami gazdaságok tizenegyről huszonnyolcra történő növelése, ami nem az állami tulajdonhoz való ragaszkodás, nem a maradó állami tulajdon mértékének feljaví tását szolgálja, hanem - ahogy az a vitában is elhangzott - a térségi innovációs és egyéb agrárérdekekhez kapcsolódik. Nagy vita bontakozott ki minden oldalról az egyszerűsített privatizáció kérdésében, melyet technikának nem lehetett elfogadni abban a for mában, ahogy megszületett. A vita eredményeként és a módosító indítványok elfogadása esetén az egyszerűsített privatizáció részint szolgálja annak a - ma már kevésbé értékes - vagyontömegnek a gyors értékesítését, mely elsősorban az Állami Vagyonügynökség portfóliójában van. Ugyanakkor bízom benne, hogy megfelelő garanciákkal megállítja részint az elértéktelenedés folyamatát - hiszen gyors értékesítésre kerül , részint pedig azt, hogy úgy tudják elvinni, hogy ne legyen se ura, se gazdája, hisz a törvény sz abálya megfelelő garanciákat nyújt, és a versenyeztetési szabályzatnak a kötelező használata az eljárás során egyéb garanciális elemeket is erősít. Ugyancsak rendkívül nagy vitát váltott ki a szakértői privatizáció, illetve annak elhagyása. Szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy - mivel közben a szakértői privatizációra vonatkozó rendelkezés értelmetlenné vált - ebben a formában hagyjuk el ezt a fogalmat, egyáltalán ne szerepeljen a törvényben. Az egyéb privatizációs technikák megfelelő működés esetén garan táltan lehetőséget biztosítanak a privatizáció felgyorsítására. Nagyon fontos elem volt és a vitában nagyon sokan szóltak róla hangsúllyal, hogy lehessen egyfajta esélyegyenlőséget biztosítani részint a hazai arányos privatizáció megvalósításához, részint hogy a privatizációnak ez a formája valóban a nemzeti tulajdonhoz kötődően biztosítson a hazai befektetőknek egyenlő esélyeket. Én azt gondolom, hogy az Ehitel, az MRPhez fűződő szabályozás módosításával együtt is elégséges feltételt biztosít e körülmény mérlegelésére. Nagyon lényeges kérdésként merült fel az egyes hatásköröknek a tisztázása. A törvény egy nagyon fontos, értékes pontjának tartom, hogy a nemzetgazdaság szempontjából jelentős cégek listáját a parlamentre bízza, azaz hogy nemcsak a listát ke ll a parlament elé terjeszteni a törvény elfogadását követő hatvanadik napon, hanem e listában szereplő cégek privatizációs stratégiáját is. Azért tartom ezt különösen fontosnak, mert eddigi működésem során számtalanszor találkoztam olyan felvetéssel, hogy de mi ad arra garanciát, hogy az egyes privatizációs döntések vagy stratégiák
