Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - Pancza István (FKGP) - a népjóléti miniszterhez és a munkaügyi miniszterhez - "Magániparosként dolgozó szövőnők korkedvezményes nyugdíjazása" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
2380 Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Köztudott, hogy Szeged város a textilipar egyik fellegvára, de lassan csak múl t időben lehet fogalmaznunk: volt! Nagyon sok szövő és fonó asszony dolgozott itt, kereste kenyerét néha szörnyű munkahelyi feltételek között. A rettenetes zaj és a por sokuk egészségét tette tönkre. Ez a munkakör is, mint sok más, kedvezményre jogosító mu nkakörnek - munkahelynek - van minősítve. Ez azt jelenti, hogy korkedvezménnyel lehet nyugdíjba menni, ha legalább nyolc éven át kedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. Az utóbbi időben több szövőnő magánkisiparosként dolgozik kis műhelyében, egy vagy két gépen végzi ugyanazt a munkát, ugyanolyan zajos és poros munkakörülmények között, mint korábban a gyárban. A jelenlegi törvények értelmében a korkedvezmény nem terjed ki azokra, akik magániparosként, vállalkozóként végzik ugyanazt a munkát, mint koráb ban a nagyüzemben. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott '89/1990es MTrendelet 77. § 1. pontja rögzíti, idézem: "Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője - a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben - e ngedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt munkakörökben eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény hatálya az üzemre nem terjed ki." Ez mind nagyon szép és jó, de hiába fordulnak beadványaikkal az érintett munkásnők a fent megjelölt intézményekhez, azok elutasítást nyernek. Bírósághoz meg nem szívesen fordulnak az egyszerű emberek, mivel pénzük és idegrendszerük ezt nem teszi lehetővé. Kérdezem tehát az államtitkár urat: vane lehetőség arra, hogy ezek a munkában elfáradt egyszerű munkásnők valamilyen formában megoldást nyerjenek kérdéseikre, és részesüljenek a korkedvezményben? Kérem válaszát. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kök ény Mihály népjóléti minisztériumi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Elsőként arra a megjegyzésére szeretnék reagálni, miszerint az éri ntettek nem szívesen fordulnának bírósághoz. Magam ezt nem is tanácsolnám, miután az ön által is említett végrehajtási rendelet ebben a tekintetben egyértelműen fogalmaz. Vállalkozók esetében ugyanis nincs lehetőség a korkedvezmény igénybevételére, szemben a magánvállalkozásban dolgozó munkavállalókkal, akik az egyéb feltételek megléte esetén jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra. Ugyancsak egyértelműen szól a rendelet arról, hogy adott munkakörülmények között, meghatározott munkakörben dolgozók esetén is csak munkaviszonyban, illetőleg ipari szövetkezeti tagsági viszonyban foglalkoztattak jogosultak korengedményre nyugdíjba vonuláskor. Kivétel akkor lehetséges, ha az eltérés nem a munkakörülményekben, hanem a munkakörmegnevezésekben van. Az eltérés engedé lyezését teszi ilyenkor lehetővé a képviselő úr által is említett jogszabályhely. Szeretném ugyanakkor tájékoztatni önt arról, hogy a minisztérium, a Népjóléti Minisztérium korábban már kezdeményezte a korkedvezményes nyugdíjrendszer felülvizsgálatát, kido lgoztunk egy döntést elősegítő új rendszert, amelynek alapján az érintett munkakörök felülvizsgálata megtörténhet. Csak egy példát engedjenek meg: orvosszakmailag nyilván különböző megítélés alá esnek a magániparos és a nagyüzemi munkás munkahelyi körülmén yei, például zajártalom vagy porártalom tekintetében. Végezetül elmondanám azt, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének orvosszakmai szempontjait a tárca áttekintette, ezek alapján a jogszabályelőkészítő munka megkezdődött. Köszönöm szépen.
