Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának újramegnyitása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
238 márpedig figyelve a nagy buzgalmat, nem zárhatjuk ki ezt, a vízmegosztási ígéret könnyen mézesmadzaggá válhat. Az átengedett vízmennyiségről eddig is módszeresen nagyobbakat mondtak a szlovákok, mint a magyarok, a fejlemények baljósak, azt tükrözik, hogy hátrább léptünk a hágai oppozícióból a peren kívüli egyezkedés felé. Itt azt az előbb elhangzott gondolatot szeretném csak megerősíteni, hogy a múltkori vitában a közlekedési, vízü gyi miniszter úr utalt arra, ha jól emlékszem, szóbeli megegyezésnek, egyezménynek, följegyzésnek, emlékeztetőnek, valami hasonló kategóriába vagy műfaji körbe tartozó megállapodásnak nevezte a két miniszterelnök ilyen vonatkozású megállapodását. Természet esen én sem filologizálni szeretnék most azon, hogy ez micsoda, azonban azt teljes mértékben törvénytelennek, alkotmányellenesnek és morálisan egyszerűen minősíthetetlennek tartanám, hogyha a parlamenti döntés előbb megszületne, mint ahogy mi az írásos gar anciákat megkapnánk és láthatnánk. Ez nonszensz volna. Tehát kérem, állítsák elő, hozzák ide, mutassák meg, de ezt megelőzően feltétlenül írják meg azt a bizonyos, nem tudom, hogy jól idézie a Beszélő, pontosan, hogy külügyes szinten ezt az írást február végéig kell produkálni. Ez bizonyára lehetséges, a cikkíró írói munkásságának a része, és lehet, hogy szerencsétlen forrásból táplálkozik, lehet, hogy nem jól informálták, azt azonban nonszensznek tartanám, és nyilván ennek a szándéka fel sem merül, de ha mégis, akkor óvnék ettől mindenkit, hogy a parlamenttel ilyen tempóban előbb születtessenek meg, vagy hozassanak világra egy bizonyos fontos döntést, mint hogy a Ház annak az írásbeli, hiteles, nyilvánvaló garanciáit megkaphatná. Köszönöm szépen a figyelme t. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm én is Csapody Miklós képviselő úr fölszólalását. Megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képvis elő Urak! Az elhangzott felvetésekkel kapcsolatosan szeretném a következő tájékoztatást adni. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a két miniszterelnök szóbeli megállapodást kötött a tárgyalások folyamán, és úgy egyeztek meg, hogy a szóbeli megállapodá sról, amely nemcsak a bősnagymarosi kérdésre, hanem egy sor más kérdésre is vonatkozott, írásos emlékeztető készül, ez az a bizonyos, nem pontosan hivatkozott dokumentum, ami ebben a cikkben szerepel külügyes szinten, tehát egy írásos emlékeztető. Az írás os emlékeztető magyar változatát mi január 30án adtuk át a szlovák félnek. A szlovák fél ma délután küldte meg a választ, én is már csak itt tudtam megnézni egy nyersfordításban. Ma délután kaptuk meg. Ami a bősnagymarosi ügyet, pontosabban a szigetközi ideiglenes vízpótlásra vonatkozó részt illeti, ott nem látok érdemi eltérést a magyar és a szlovák szöveg között, tehát az összefésülése nem látszik nehéz munkának, és akkor természetesen a parlament rendelkezésére fogjuk bocsátani. A szóbeli megállapodásn ak ez a vonatkozó része három lényeges elemből áll. Ez a három egymással szorosan összefügg, egy egységes csomagot alkot, ebben sem a magyar, sem a szlovák értelmezés nem különbözik. Az első eleme, hogy Szlovákia kész 40 köbméter/másodperc vizet bocsátani a mosoni Dunaágba, 3 köbméter/másodperc vizet pedig a szivárgó csatornába. A második eleme: Szlovákia kész a Duna főmedrének vízhozamát 400 köbméter/másodpercre növelni, s a harmadik eleme úgy szól, hogy a magyar kormány február elején javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé fenékküszöb létesítésére az 1843as folyamkilométerszelvényben. Ez az a három pont, ami tehát egymással szorosan összefügg, egyfajta csomagot alkot.
