Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP):
2337 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Békesi László képviselőtársu nknak, MSZP, őt követi Gyimóthy Géza képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, az elnöklést pedig átadom Maczó Ágnes alelnök asszonynak. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes alelnök foglalja el.) DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A stabilizációs törvénycsomag többszakaszos vitájában eddig tudatosan tartózkodtam a véleménynyilvánítástól. Ennek két oka volt. Egyfelől a látszatát is szeretném elkerülni annak a tévhitnek, hogy azonosan gondolkodó közgazdászok, ne adj'iste n régi és új pénzügyminiszterek szakmai összeesküvésének eredménye ez a csomag. Másfelől azt hiszem, a legfontosabb koncepcionális vélemények alkalmat adnak arra, hogy most már ezek ismeretében néhányra reagáljak. Ugyanakkor természetesen a másik tévhitet is szeretném elkerülni, nevezetesen: ne adj'isten az a kép alakuljon ki, hogy a csomag gazdaságpolitikai koncepciójával, választott céljaival és legfontosabb eszközeivel ne értenék egyet. Ezért jött el az ideje annak, hogy most kérjek szót. Az első tézis, amit mondani szeretnék, hogy a csomag céljaival, azok szükségességével egyetértek. Ezek a célok jók, nincs alternatívájuk. A magyar gazdaság versenyképességének javítása alapfeltétele a gazdaság hosszú távú és tartós növekedésének. Ehhez az export, a beruh ázások, a megtakarítások, a felhalmozás bővítésére, illetve az import és sajnos, átmenetileg a végső fogyasztás - benne a közületi és a lakossági fogyasztás - növekedési ütemének mérséklésére, sőt egy kivételes esztendőben - reméljük, kivételes esztendőbe n - átmenetileg abszolút összegének csökkentésére is szükség van. Nincs igazán alternatívája a külső és belső pénzügyi egyensúly javításának, illetve az egyensúlyromlás rohamos növekedése fékezésének sem. Méghozzá nem különkülön és valamiféle prioritási s orrendet felállítva, hanem egymással összehangolva, hiszen a két dolog szorosan összefügg. Nem megkerülhető ma már az államháztartás sokat emlegetett reformja sem, méghozzá gyorsított ütemben, még akkor is, hogyha ennek a szakmai előkészítése ma még jó néh ány ponton bizony vitatható. Végezetül a privatizáció gyorsításának sincs igazán alternatívája. Ezek fontos részcélok, de tudni kell, hogy ezeknek a részcéloknak a megvalósítása nélkül az úgynevezett fenntartható növekedés tartóssá tételének nincs esélye. Vele szemben csak egy finanszírozhatatlan, azaz fedezetlen növekedés alternatívája áll, amely rövid távon tartható, amely az elmúlt másfél év gazdaságpolitikájának pályáját követné, folytatná és elvezetne ahhoz, amivel, úgymond, riogatni szoktuk mi, közgaz dászok - pláne, ha belőlünk véletlenül pénzügyminiszter lett , pénzügyminiszterek a magyar közvéleményt: nevezetesen egy megállíthatatlan adósságspirál, ami viszont hosszú távon a magyar gazdaság stagnálásához, visszaeséséhez és végső leszakadásához vezet het. A választott eszközök és módszerek többsége alkalmas a kitűzött célok megközelítésére vagy elérésére, hatékonyságuk természetesen erősen különböző. Azt gondolom, ez a csomag összetett instrumentumai alapján természetes. Néhány eszköz minden bizonnyal finomítható. Véleményem szerint ez nem befolyásolja az alapvető célok elérését. A finomításra szoruló eszközök elsősorban a szociálpolitikai blokkban, illetve a beterjesztett illetéktörvénymódosítási javaslatban található k; azt gondolom, ezekre lesz mód visszatérni az általános vita további szakaszaiban, illetve a részletes vitában és a módosító indítványok körében. Szeretném hangsúlyozni: nem ezért a deklarációért kértem szót, bár most ennek is van súlya és jelentősége az elementáris támadásokat hallva, látva, és itt e Ház falai között az ellenvéleményeket megismerve.
