Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP):
2305 invesztálni. Tehát olyan új technikák kidolgozására lenne szükség, amely, még egysze r mondom, a gazdaság fejlődését általában meglódítaná bizonyos területeken, hiszen arra pénzünk nincs, hogy a gazdaság minden területét egyszerre tudja a kormányzat meglökni, tehát bizonyos prioritások szerint. Úgy érzem, itt vannak hiányosságok, és én arr a buzdítanám a kormányzatot is, és azokat a szakembereket is, akik itt a parlamentben helyet foglalnak, hogy ezen feltétlenül gondolkozzanak el. Tudom jól a saját frakciómból, hogy ezen gondolkodnak is a szakemberek, és nagyon remélem, miután nagyon sürgős a dolog, hogy még a törvénytervezet tárgyalása során ilyen értelmű módosító indítványok bekerülnek, és ezáltal maga az egész törvénycsomag egyensúlyba kerül. Tudniillik a hármas szempontnak ilyenformán nehezen felelne meg, vagyis hogy a gazdaságot élénkít se, ugyanakkor az elvonásokat megértesse az emberekkel. Ha az emberek látják azt, hogy ez a törvényjavaslat, ezek a törvények azt szolgálják, hogy a jövőben valamifajta élénkülés, gazdagodás, előrehaladás várható, akkor sokkal hamarabb el tudják fogadni az okat a megszorító intézkedéseket, amelyekre azért van szükség, hogy a bevételeket növeljük, hogy a költségeket csökkentsük. A másik téma, amiről szeretnék röviden néhány gondolatot mondani, a szociális csomaggal kapcsolatos. Nagyon sokan támadták a szociál is csomagot, még mielőtt megszületett volna. Ma már, miután látható, hogy mi van benne, sokkal kritikusabban szemléli a képviselőtársadalom ezt a csomagot, úgy érzem, talán kevésbé támadja, sokkal inkább kritizálja, s ennek nagyon örülök, és nagyon remélem , hogy ez a következő hetekben is majd így lesz. Kétségtelen, hogy megszorítások történnek, kétségtelen, hogy lesznek, akik a szociális ellátásból a jövőben kimaradnak. Számomra ez a csomag akkor lesz elfogadható, ha a szegény rétegeket nyilvánvalóan nem é rinti - és az alsó középosztályt sem. Tehát nem megengedhető véleményem szerint az, hogy olyan szociális megszorításokat alkalmazzon a törvénycsomag, amely az alsó középosztályt esetleg lejjebb nyomná, s az lekerülne a szegény rétegek közé. Ennek a javasla tnak az én véleményem szerint feltétlenül érdeme, hogy igyekszik vagyoni szempontokat is figyelembe venni. Én nem gondolom, hogy ez a kritérium, amit itt most a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter beletett, a tökéletes lehetőség. Én ezt gondolom, hog y maga a pénzügyminiszter sem tartja azt a tökéletes lehetőségnek. De az a tény, hogy vagyoni szempontok egyáltalán bekerültek ebbe a kritériumrendszerbe, számomra nagyon elfogadható. Tudniillik az a véleményem, hogy a fizetés nem feltétlenül kell hogy az egyetlen kritériuma legyen a gazdagság megállapításának. A jelen világunkban az a helyzet, hogy a bérből és a fizetésből élők tartják el szinte az országot, mert az ő fizetésük teljes egészében nyilvántartott. Ugyanakkor a vagyon tabutémaként kezelendő. Ne m értem teljesen, hogy a vagyon mitől kell legyen titkosabb, mint a fizetés. Itt egyáltalán nem tudok egyetérteni az előttem szóló képviselőtársammal, amikor a vagyonadót emlegette. A vagyonadó nem egyenlő a családiházadóval, és azt gondolom, nagyon sokakn ak érdeke, hogy a nagyközönség elé úgy vigye a vagyonadó kérdését, mint ami a kisember újabb megadóztatása lenne, holott éppen nem erről van szó. Arról lenne szó, hogy a nagy vagyonokat lehetőség legyen megadóztatni, mert a nagy vagyonok léteznek, és a nag y vagyonok mögött pedig nem jelentkeznek fizetések. Gyakorlatilag az a helyzet Magyarországon, hogy szinte a legnagyobb vagyonnal rendelkező emberek fizetik a legkevesebb adót és járulnak hozzá legkisebb mértékben az ország eltartásához. Még egyszer mondom , a vagyon, úgy gondolom, nem kevésbé titkos, mint a fizetés. Tehát mind a kettő éppenséggel nyilvánosságra hozható, és kérhető a nyilvánosságra hozatala. Ha az egyik igen, akkor a másik miért nem? A szociális törvényjavaslatnak tehát nagy érdeme, hogy dif ferenciálni igyekszik, méghozzá vagyoni szempontok szerint is. Ami itt a törvényjavaslatban tárgyalási alapként benne van, tehát ez a 25 000 forintos bruttó/fő kritérium, illetve az előbb említett 2 millió forintos autó, 10 millió forintos lakás, ezeken a részleteken el lehet vitázni, és ezeket a részleteket lehet majd módosítani. Alapjában véve azonban kétségtelen, hogy pozitívum, ahogy differenciál ez a javaslat.
