Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSABAI LÁSZLÓNÉ, az MSZP
2271 visszafizetésének semmilyen esélye és semmilyen lehetősége nincs. Amennyiben ennek nem születik valamilyen korlátozása, pontosan a becsüle tes, a tisztességes, a gazdálkodni akaró és gazdálkodni képes önkormányzatok működését, lehetőségeit korlátozzuk. Barcelonában voltam egy "városok értekezletén", ahol spanyol, portugál, francia, német testvérvárosok vettek részt, és ez a kérdés is szóba ke rült, mint olyan kérdés, ami bennünket is érdekel. Ők ezt egyébként nem tartották lehetetlen dolognak, hiszen más országokban is hasonlóképpen korlátozzák az önkormányzatok hitelfelvevő képességét. Azon a véleményen voltam egy előzetes vitában, hogy ha egy jól működő banki rendszer lenne nálunk, akkor erre természetesen nem kellene hogy sor kerüljön, mert akkor a bank - saját érdekénél fogva - az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és a magánszemélyeknek is megvizsgálná a hitelképességét. De sajnos, a mai g azdasági helyzet nem ezt bizonyítja, ezért feltétlenül szükséges valamilyen kényszerintézkedés. Azt viszont igényként szeretném megfogalmazni a kormány felé az önkormányzatok érdekében és képviseletében is, hogy a kistelepülések helyzete e kérdésben is ren dezetlen. Olyan lehetetlen helyzetbe kerülnek, hogy a fejlesztési lehetőségük hosszú távon nem biztosítható. Képviselőtársaim! Az önkormányzatok is támogatják, én magam is hozzászóltam az önkormányzati törvény vitájában, hogy valamilyen ellenőrzési forma a lakuljon ki az önkormányzatok gazdálkodásánál. Szükséges ez, mert a régi ellenőrzési rendszer vagy elavult, vagy szétrobbant, vagy felszámolódott. Most különböző lehetőségek állnak előttünk. Lehet úgy dönteni, hogy a számvevőszék vizsgálja meg az önkormány zatok pénzügyi gazdálkodását, lehet arról dönteni, hogy dekoncentrált hivatalok tegyék ezt meg, és lehet arról dönteni, hogy a megyei önkormányzatok kapják ezt a jogkört. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok mind a három felvetésre nemmel válaszolnának ebb en a kérdésben, mert azt éreznék, hogy az önállóságuk vész el. Ebből a szempontból a legelfogadhatóbb forma az okleveles könyvvizsgáló megbízása, különösen akkor, ha őt az önkormányzat, a polgármester bízza meg. Az egy más kérdés, hogy a 92. § b) és c) pon tja szerintem megvalósíthatatlan, átgondolást igényel. Amennyiben az okleveles könyvvizsgáló a napi pénzügyi folyamatokban, a pénzügyi átcsoportosításokban véleményt fog, akar vagy kénytelen nyilvánítani, akkor ez egyfajta pénzügyi komisszárszerepet feltét elez számára, és azt gondolom, ez nem helyes, és valóban csökkenti az önkormányzatok önállóságát. Az viszont helyes, hogy a mérleget auditálja, azt pedig teljes mértékben üdvözlöm, hogy ezek az éves beszámolók nyilvánosságra kerüljenek és mindenki számára megtekinthetők legyenek. Végül azt a kérdést tettem fel, hogy ade a törvény mozgásteret az önkormányzatoknak. Ade mozgásteret ahhoz a felülvizsgálathoz, ami ma szinte minden városban és minden településen folyik? Az önkormányzatok első üléseiken döntötte k abban a kérdésben, hogy a polgármesteri hivatal, az oktatási intézmények, a szociális intézmények létszámát, működési költségeit, egymáshoz való viszonyát felül kell vizsgálni. Erre a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény módosítása lehetőséget ad . Lehetőséget ad akkor, amikor azokat a kérdéseket szabályozza, ahol bizonyos szervezett módosításokra kerül sor. Ilyen szervezett módosítás például, ha iskolák konyháját adják át vállalkozóknak; ilyen szervezett módosítás, ha intézmények kerülnek egyházi vagy alapítványi tulajdonba, vagy ami már nem ritka eset, hogy közművelődési intézményeket működtetnek vállalkozók, egyesületek és alapítványok. Igen, ezekben az esetekben szükséges, hogy az átmenetet szabályozzuk. Ugyanakkor azt is szükségesnek tartom - é s erre a mozgáslehetőségre is segítséget nyújt a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény módosítása , amikor a végkielégítés 50 százalékos kifizetését javasolja azokra az esetekre, amikor úgy kerül sor a felmentésre, hogy a köztisztviselő vagy közalk almazott nem fogadja el a számára felkínált másik lehetőséget. Lehetőséget nyújt arra, hogy olyan területeken, ahol kevesebb a munka, ott létszámcsökkenés, és olyan területeken, ahol több munka van és nagyobb szükség van a szakemberekre, ott pedig létszámf eltöltés jöjjön létre, és mindez ne kerüljön elfogadhatatlan összegekbe és kiadásokba az