Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
2239 Negyedik kérdés. A Bokroscsomag összhatását tekintve kedvezőe és a kívánt irányba mozdítjae a gazdasági és társadalmi folyamatokat? Vál aszunk erre a kérdésre: nem. Nem, mert nem orvosolja az egyensúlytalanság igazi okait; nem, mert lefékezheti a szerény mértékű növekedést is; nem, mert végletesen kettészakítja a társadalmat; nem, mert nem lehet felemelkedést biztosítani a kultúra és az ok tatás szűkítésével, elzárásával. Tisztelt Képviselőtársaim! Két héttel ezelőtt a parlament önálló vitanapon vitatta meg a magyar lakosságot súlyosan érintő kormánydöntéseket. Pénzügyminiszter úr beszédében úgy foglalta össze a kormánydöntés okait, hogy csö kkenteni kell az adósságszolgálati terheket, annak érdekében, hogy az államadósság után fizetendő kamatok csökkenjenek; le kell szorítani az inflációt, vagyis az ezért felelős költségvetési túlköltekezést kell megakadályozni. Szó szerint így fogalmazott: " Tetszik, nem tetszik, nincs más megoldás. A költségvetési egyensúlyt kell helyreállítani." A pénzügyminiszter úr ezen erőfeszítések alátámasztására idézte német és brit kollégáit, akik azt hiányolták tőle Londonban: miért nem vág még inkább a költségvetési kiadásokon. Azt hiszem, a Fidesz elutasító magatartásának itt kell keresni az okát. Nem hisszük ugyanis, hogy gazdasági bajainkért pusztán a költségvetési túlköltekezés felelős. Egyetértünk azzal, hogy a kiadásokat mérsékelni kell, de illúzió azt hinni, h ogy ez a megoldás kulcsa. Közismert tény, hogy a költségvetési deficit nem abból származik, hogy a folyó kiadások és bevételek egyenlege negatív, hanem abból, hogy a költségvetés kamatterhei az utóbbi években lavinaszerűen nőttek. Csak a tendencia érzékelt etésére hadd idézzem fel, ez az összeg 1993ban 167 milliárd, 1994ben 293 milliárd volt, 1995ben - a frissen beterjesztett pótköltségvetés szerint - 500 milliárd forint lesz, azaz három év alatt gyakorlatilag megháromszorozódott. Így hiába segítene a nad rágszíjmeghúzás az elsődleges mérlegen, érdemben ez nem mozdítja elő a kamatteher megoldását. Sőt - ahogy erre több közgazdász figyelmeztet - a kormány restriktív ollója a válság elmélyüléséhez vezethet, hiszen a keresletszűkítésnek termeléscsökkentő hatás a lehet, költségvetési bevételkiesés is fellép, a belföldi felhasználás visszafogása pedig exportcsökkenésen keresztül rontja a fizetési mérleget. Nem hiszem, hogy a parlamentben célszerű lenne elméleti vitát folytatni, de a költségvetési deficiten túl - a miről valamennyien tudjuk, hogy az elsődleges mérleg alapján nem létezik , más tényezők is szerepet játszanak az infláció alakulásában. A pénzügyminiszter úr által is jól ismert tehetetlenségi inflációnál az emberek - jegybanki elnök, pénzügyminiszter, vá llalkozók, közalkalmazottak és így tovább - számítanak egy inflációs rátára, az beépül a megállapodásokba, a lakossági várakozásokba. A kormány március 12ei lépése ha lehet, csak fokozta ezt az inflációs várakozást. A devizahisztéria ennek a bizalmatlansá gnak szemléletes példája volt. (11.40) Csak összehasonlításként említem meg, hogy amíg a lakosság 1994 májusában 22 százalékos inflációval kalkulált, addig 1994 decemberében már 36 százalékossal. A március 12e után mért inflációs várakozá st csak azért nem említem meg, mert nem szeretnék magam is hozzájárulni ennek az inflációs várakozásnak az emelkedéséhez. A legnagyobb baj tehát az, hogy a restriktív megszorítások mellett nem találunk olyan lépéseket, amelyek a növekedést segítenék elő va gy legalábbis hozzájárulnának ahhoz, hogy a szerény mértékben megindult növekedés fennmaradjon. Fájdalmas lenne az ország számára, ha nem tudnánk kihasználni azt az amerikai és német konjunktúrát, ami megkönnyítheti a válság leküzdését. Szomorú tény - de i gaz , hogy Magyarország, amely élen járt a keleti országok között gazdasági fejlettségben, mára elvesztette vezető szerepét. A bruttó hazai termék növekedésében tavaly megelőzött bennünket Lengyelország, Csehország, Szlovénia, valamint a balti államok. En nek közvetlen hatását már most is érezhetjük, hiszen a külföldi tőkebeáramlás intenzitása érezhetően csökkent. Tisztelt Ház! Néhány szót szeretnék szólni arról is, valójában milyen megalapozottsággal került elénk ez a csomag. Arról már többször szóltunk, h ogy hatásvizsgálat, előkészítés nem történt, de
