Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - LÁNYI ZSOLT, az FKGP
2232 kell állnom! Mi mögé sorakoznak fel, ha nincs gazdasági program, ha nincs gazdasági stratégia?! Az önök által kiadott brosúrában benne van, hogy ezek az intézkedések igen fontosak, ezek majd elő fogják segíteni... De arra kevés volt az idő, az egy év, még nem lehetett kidolgozni stratégiát, még nem lehetett kidolgozni elképzelést, koncepciót. Tehát mi mögé álljon a társadalom? Amögé álljon, hogy m egint rosszabbul jár, hogy megint sanyargatjuk? Emögé nem áll senki! Márpedig tudomásul kell venni valamit! Egy kormány, egy parlament, egy minisztérium, néhány száz ember nem tud semmit csinálni, csak abban az esetben tud egy ország talpraállni és akkor t ud előrehaladni, ha a társadalom, tehát a tízmillió ember mögéje áll és próbál ebben neki segíteni. Kérdezem én, hogy most ezzel a csomagtervvel önök kire számítanak. Mert én körülnéztem, és kezdhetem alulról vagy felülről, értelmiségtől vagy munkásságtól, nem találtam senkit. A vasutasok, akik most hagyták abba a sztrájkukat nagy nehezen? A rendőrség? Akiknek majd felügyelni kell, hogy ne elégedetlenkedjenek az emberek, akik majd május 1jén tüntetni mennek? Vagy pedig a pedagógusokra számítanak önök? Kikr e számítanak? Mely társadalmi rétegre? Melyik az az iparterület, melyik az az iparág, melyik az az értelmiségi csapat, amely maguk mögött felsorakozik? Nincs olyan! Maguk százan nem tudják az ország helyzetét megoldani! Oda az kell, hogy álljanak mögé az e mberek, értsék meg, hogy miről van szó. Értsék meg, hogy miért kell meghúzni a nadrágszíjat. De miből értsék meg? Mert azt mondják, hogy ők azt rögtön tapasztalják, amikor megjött ez a csomagterv, a forintleértékelés, hogy emelkedni fog a villany, emelkedn i fog a gáz. A repülőt nem mondom, mert a mi szavazóbázisunkban ma kevés ember utazik repülőgépekkel, nem a nagyvállalkozók világában élünk. De azért gázt, villanyt, vizet stb. fizetni kell. Ez rögtön jelentkezett ebből a csomagtervből. Rögtön jelentkezett , hogy különböző megszorításokkal éltek, elvettek olyan juttatásokat, amikre nagyon nagy szükség volt. De nem látnak semmit, nem mondják meg, hogy ezt miért kell megtenni, hogy ennek mi az értelme. Mert csak az, hogy az egyensúlyi helyzet romlik, egyáltalá n nem érdekli az embereket, hogy önök milyen egyensúlyban vannak. Az embereket az érdekli, hogy ha én spórolok, meghúzom a nadrágszíjamat, összefogok és dolgozok, akkor valamit el fogok érni. Ki kell tűzni a célt, ki kell tűzni a határidőt. Az úgy nem jó, hogy a terhek konkrétak, de elképzelések nincsenek. Ha vannak is, vágyálomba tartozók, hogy majd akkor valószínűleg így lesz vagy úgy lesz. De már rengetegszer volt ilyen valószínűleg így lesz, meg valószínűleg úgy lesz, és nem lett úgy. Az emberek önökben nem bíznak! Higgyék el, hogy ha ma az ember kimegy az utcára, akkor csak rosszat hall a kormányról! Bokros úr nevét nem foglalják imába ma Magyarországon, sem a munkások, sem a parasztok, sem az értelmiség, hogy a régi csoportosítást mondjam. De mondhatom az újat is, a magyar társadalom 99 százaléka nem fogadja el a Bokroscsomagtervet. Márpedig itt ebben az esetben, ha a Bokroscsomagtervet a társadalom 99 százaléka nem fogadja el, akkor itt csak megbukni lehet, pénzügyminiszter úr! Egyedül csak megbukni lehet, mert olyan világ nem volt, olyan országot senki nem tud mutatni a világon, ahol keresztül tudta vinni néhány ember azt, amivel az egész társadalom szembehelyezkedik. Ezt nagyon jó lenne figyelembe venni, mert ez nem közgazdaságtan, ez valóság. Ha az emberek nem azzal foglalkoznak, hogy termelni kezdjenek - ha van hol , a feltételei meglegyenek ahhoz, hogy új értékeket állítsanak elő, akkor az emberek azzal foglalkoznak, hogy hogyan tudják kijátszani a törvényeket, hogyan tudnak megélni, az életükért fognak küzdeni, és abban a pillanatban ügyeskedni kezdenek. Ez a kreatív magyar nép, akinek ha adnak munkalehetőségeket, ha a feltételeket biztosítják ahhoz, hogy termeljen, hogy új értéket termeljen, akkor ez a csodálatosan tehetséges nép új értéket fog termelni. De ha nem adnak lehetőséget, olyan kreatív a nép, hogy megtalálja a kiskapukat. Nem tudom, hogy önök hol élnek! Én járok a KGSTpiacokra, uraim! Már csak azért megyek ki, hogy vegyek valamit olcsóbban, mert én is szegény ember vagyok. (Zaj a korm ánypártok soraiban.) Hiába csodálkoznak, drága uraim! Olvasom az újságban, hogy ilyen, olyan intézkedések történnek a feketepiac, a harmadik, a szürke, a barna megszüntetésére. Soha ilyen KGSTpiac nem volt, mint
