Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elősegítő országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2196 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én egy új szempontból világí tsam meg azt a jogi helyzetet, amely annak következtében állt elő, hogy az egyik oldalról dr. Tímár György képviselő úr mint a Független Kisgazdapárt képviselője, a másik oldalról pedig dr. Kristóf István mint a Magyar Szocialista Párt képviselője terjeszt ett elő - szinte hajszálra megegyező céllal - országgyűlési határozatijavaslattervezetet. Nem magáról a privatizációról és a privatizációs visszaélésekről kívánok tehát röviden szólni, mert úgy gondolom, ez a téma már eléggé kimeríttetett a privatizációs törvény vitája kapcsán is. Viszont feltétlenül szólnom kell arról, hogy megengedhetetlennek - sőt tessék nekem megengedni, hogy így fogalmazzak: kifejezetten erkölcstelennek - tartom azt a lassanlassan kialakuló parlamenti gyakorlatot, hogy valaki beterje szt egy országgyűlési határozatijavaslattervezetet és akkor a másik oldal, annak kontrájaként, ugyanabban a tárgykörben beterjeszt egy országgyűlési határozatijavaslattervezetet. Ez egy elfogadhatatlan gyakorlat. Legyen szabad arra utalnom, hogy Tímár Gy örgy képviselő úr eredetileg H/9. szám alatt terjesztette be ezt a javaslatát, tehát tulajdonképpen még el sem kezdődött a tisztelt Ház munkája, amikor Tímár képviselő úr az országgyűlési határozatijavaslattervezetét már beterjesztette. Ezt a tisztelt Ház napirendre vette, majd ezt követően addig várt az ügy tárgyalásával, mígnem időközben egy új Házszabály lépett életbe, amelynek már egészen más rendelkezései voltak a témakörrel kapcsolatban. Úgyhogy végül is emiatt a korábbi beterjesztés módosításra szor ult, ezért H/639. szám alatt kellett beterjeszteni ezt az újabb határozatijavaslattervezetet, amelynek az előterjesztő "A privatizációs eseti bizottság felállításáról" címet adta. A második beterjesztés éppen csak a tisztelt Ház elé került, az MSZP képvis elője máris beterjesztette H/650. szám alatt - tehát szinte nyomban - a saját határozatijavaslattervezetét, amely a lényegét tekintve annyiban különbözik a Tímár György képviselő úr által beterjesztettől, hogy a címében többet árul el a tartalomról. A tar talmat illetően mindkettőjük szándéka ugyanaz, ugyanis dr. Kristóf István képviselő úr "A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elősegítő országgyűlési eseti bi zottság létrehozásáról" címet adta az előterjesztésének, noha egyértelmű, hogy Tímár György képviselő úr előterjesztése is - magából a határozati javaslat tervezetéből megállapíthatóan - ugyanezt célozta. A két indítvány között mégis van egy rendkívül lény eges különbség, ami miatt azt kell mondjam, hogy a Független Kisgazdapárt el sem tud képzelni egy olyan jogi helyzetet, hogy a tisztelt Ház ne a Tímár képviselő úr által előterjesztett javaslatot tárgyalja és döntsön végül is abban a körben az eseti vizsgá lóbizottság felállításáról. Miről van szó? Arról az alapvető elvről, hogy Tímár képviselő úr a jogállami gyakorlatnak megfelelően abból a megoldásból indul ki, hogy ilyen vizsgálóbizottság felállításánál alapvetően a paritásos felállás az, ami a jogállami követelményeknek megfelel. Lényegesen kisebb is a bizottság létszáma, ami működőképesebbé, ütőképesebbé teszi a bizottságot. Ugyanakkor a Kristóf István képviselő úr által előterjesztett indítvány 21 fős eseti vizsgálóbizottság felállítását javasolja, ebbő l 13 a kormánytagokra eső rész, ami azt jelenti, hogy eleve többséget biztosít a kormányzat számára. Nem akarok a holnapi napirend előtti felszólalás elébe vágni... (Derültség.) ..., de a holnapi napirend előtti felszólalásomban egy konkré t esetet fogok felhozni, ahol az MSZP és az SZDSZ vetélkedése végül is egy város és egy gyár tragédiájához vezet: nevezetesen, hogy ki kaparintsa meg a felszámolás alá kerülhető vállalatot, kié legyen a vagyon. (20.30) Én úgy gondolom, hogy ebből a tényből is látni fogják az igen tisztelt képviselőtársaim, hogy abban a kérdésben kell dönteni most, amikor a tisztelt Ház majd el fogja bírálni, hogy végül is a Tímár képviselő úr vagy a Kristóf képviselő úr által előterjesztett javaslat alapján kívánjae az ese ti bizottság felállítását, hogy ténylegesen le akarjae leplezni a korrupciót - úgy ahogy azt Sümeghy Csaba képviselő úr nagyon helyesen jelezte abban a felszólalásában, amely most hangzott el és
