Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2181 Az előterjesztéstől eltérően azonban utalni szeretnék arra - ha már a büntető t örvénykönyvünk rendelkezéseiről, azok kiegészítéséről és módosításáról van szó , hogy ha figyelembe vesszük az ország jelenlegi közbiztonságát, szükséges lett volna a büntető törvénykönyv szélesebb körű - úgymond - kiegészítése, módosítása, a büntetési té telek vonatkozásában pedig különösen azok emelése. Naponta hozzák tudomásunkra a sajtóban, a televízióban és a rádióban, hogy az állampolgárok sajnálatára és kárára az élet, a testi épség ellen előre kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel mennyimennyi bűncselekményt követnek el - nem csupán a fiatalkorúak. De szólhatnék a hivatalos személy elleni vagy a csődbűntettekről, a vagyon elleni bűncselekmények köréből a sikkasztásról, a csalásról, a rablásról, a tartozás fedezetének okozásáról (si c!) , a hamis tanúzás bűntettéről is. Sajnálom, hogy a kormány szélesebb körben nem tette vizsgálat tárgyává büntető jogszabályaink további rendelkezéseit, különösen a büntetési tételek súlyosbítása és szigorítása tekintetében. A közbiztonság jelenlegi hely zetén a jogi szabályozások szigorításával és a közrend védelmét szolgáló rendőr intézkedési jogkörének növelésével is lehetne segíteni. A rendőrségi törvény szigorú előírásai megkötik az intézkedésre jogosult és kötelezett rendőr magatartását. A rendőrnek ott és azonnal kell döntenie - jól vagy rosszul - intézkedése mikéntjéről. Utólag vizsgálni ezen intézkedés jogszerűségét és elmarasztalni a rendőrt, ez egy olyan folyamatot fog elindítani, miszerint a rendőr tartózkodni fog a gyakori, de szükségszerű beav atkozástól. Ezt sportnyelven úgy is mondhatnám: ha visszajátszanak egy tizenegyest a labdarúgópályákon, este már könnyen meg lehet állapítani, hogy az szabályos volte vagy szabálytalan. Ez a helyzet a rendőri intézkedésekkel is. A közrend megszilárdításáh oz nemcsak pénzügyi fedezet biztosításával lehet eljutni, hanem nagyobb állami és állampolgári önfegyelemmel is. Ennek megszilárdítására törekedjen a kormány - ez a tisztességes állampolgárok millióinak érdeke és kívánalma is. Utalnék talán a büntetési tét elek tekintetében az életfogytiglan tartó büntetési tételre. Sajnos, ez is kevés, ahhoz képest különösen, amikor emberéleteket oltanak ki a legszörnyűbb módon. A kormány figyelmébe ajánlom a halálbüntetés bevezetésének vizsgálati lehetőségét. Tudom, hogy m egrökönyödést kelt sok szakember körében, de én nem tudom elfogadni azt a megokolást, amelyet a halálbüntetés eltörlése körül megláthattunk vagy megismerhettünk. Van visszatartó ereje, hiszen Európában jónéhány államban van halálbüntetés... (Dr. Szabó Zolt án: Tessék sorolni őket!) Kérem, aki figyelte a televíziót, az Egyesült Államok elnöke is... (Dr. Szabó Zoltán: Az nem Európában van!) ... kilátásba helyezte azon személyek halálbüntetését, akik azt a bizonyos szörnyű tettet elkövették. Indokolásként el leh et mondani, hogy az egy külön világ, más jogrendszere van, de a magyar közbiztonságot nem szabad feláldozni a nyugati unióba való belépés során, mert nem hiszem, hogy az a feltétele a nyugati világhoz való közeledésünknek, hogy a halálbüntetést a magyar kö zbiztonság érdekében nem lehet visszahozni. Évszázadok során tapasztalhattuk, hogy Magyarország a végvárakon védte meg Bécset, Párizst, az egész nyugati világot; miért nem jutott eszébe a nyugati világnak, hogy megsegítsék a magyarokat, hogy kevesebb ember e vesszen, vérezzen el, vagy fizessenek a zsoldoskatonák életéért? Ne adjuk fel Magyarországon a közbiztonságot egy uniós elkötelezettség miatt! Én hiszem, hogy vannak olyan külügyeseink, akik sajnálatos módon hogy indokolni is tudják - kellő tényszerűségg el , hogy miért szükséges felülvizsgálni Magyarországon a halálbüntetés visszaállítását. Van visszatartó ereje, és az állampolgárok túlnyomó része ezt kívánja. Márpedig ennek a parlamentnek, ennek a kormánynak elsősorban az állampolgárok érdekeit kell szá mon tartani, azt kell figyelembe venni és annak kell prioritást adni, nem pedig az uniós elkötelezettségünknek. (19.10)