Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - Botka László (MSZP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Az állam és Algyő mérge" címmel - BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2126 Képviselőtársamat illeti a szó. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Min iszter Úr! Az algyői veszélyeshulladéktelep, méregtelep ügye nem ismeretlen a tisztelt Ház és a széles közvélemény előtt, hiszen az az elmúlt években igen széles körű publicitást kapott. Korábban a megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában a legfőbb kér dés ebben az - egyébként nem egyedi - ügyben az állami szerepvállalás módja volt. Az elmúlt évek reménytelennek tűnő küzdelme után - amelyben részt vett országgyűlési képviselő, polgármester, önkormányzati képviselő, valamint részt vettek SzegedAlgyő polg árai - bizakodással vettük tudomásul a minisztérium 1995. március 29én kelt levelét, amelyben határozottan állást foglal a felelősség kérdésében. (14.50) Az 56/1981. számú minisztertanácsi rendelet 14. §ának (5) bekezdése szerint az átmeneti tárolá ssal, illetve ártalmatlanítással kapcsolatos valamennyi költség a hulladék termelőjét, ha annak kiléte nem állapítható meg, az államot terheli. A Fémszelekt Kisszövetkezet SzegedAlgyő, Fakirét 8. szám alatti veszélyes hulladéktelepe esetében a hulladék te rmelője annak felszámolása miatt nem kötelezhető. "A szennyező fizet" alapelv szerint tehát nincs lehetőség - erről egyébként a csődtörvény sem rendelkezik - a súlyos környezetszennyezés felszámolására. Állami szerepvállalás szükségeltetik, amelyet nem leh et és nem is szabad az önkormányzatra terhelni, hiszen Szeged városának így is évi több millió forintjába kerül a telepnek pusztán csak az őrzése is. Kérdezem tehát miniszter urat, hogy a tárca és a kormány milyen jogszabályi és költségvetési lépéseket ter vez az algyői és a hasonló esetek megoldására. Tisztelettel várom válaszát. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Baja Ferenc miniszter urat illeti a szó. DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sajnos azt kell mondjam, hogy az algyői örökölt méreg esete nem egyedi. Azt gondolom persze, ez az algyőieket nem vigasztalja, még kevésbé vigasztalja mindazokat, akiknek közük van ilyesmihez. Azonban meg kell mondanom azt is, hogy a magyar kormány is rendkívül kellemetlen helyzetbe került amiatt, hogy a gazdasági átalakulás során a jogszabályi környezet olyan volt, ami lehetőséget adott arra, hogy a környezetvédelemhez kötődő, a környezeti károkhoz kötődő átalakulások során tulajdonképpen a privatizác ió megtörténjék. Jogutód nélküli felszámolások következtek be, és azok a környezeti károk, amelyeket a vállalatok létrehoztak, gyakorlatilag gazdátlanul az állami felelősségre maradtak. Ebben az értelemben a helyzeten igazán természetesen a környezetvédelm i törvény, a privatizációs törvény és a csődtörvény fog változtatni. Rendkívüli örömömre szolgál az, hogy a parlament által most tárgyalt környezetvédelmi törvénynél is van olyan parlamenti módosító indítvány, amely még az eredeti javaslatnál szigorúbban ó hajtja ezt a kérdést szabályozni. Nevezetesen arról van szó, hogy a környezethasználót - a tervek szerint - kötelezni javasoljuk biztosíték adására, céltartalékképzésre vagy felelősségbiztosítás megkötésére. Ez lesz a jövőben tulajdonképpen az igazi jogi garancia arra, hogy az algyőihez hasonló esetek ne fordulhassak elő. Tételesen az algyői esetről. Rózsa Edit képviselő asszony is megkeresett már az ügyben, és a szegedi látogatáskor magam is tapasztaltam azt - a város polgármestere fölvezetésé ben , hogy rendkívüli gondossággal és rendkívüli aggodalommal kezeli ezt a szennyezést a város. Magam sem tudtam elhárítani tulajdonképpen az állami felelősségvállalást.
