Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
2076 növekvő, de még az eddigiekhez hasonló bevonására sem. Így az elhatározot t jövedelemátcsoportosítás kizárólag csak az államháztartás hiteligényének csökkentése mellett mehet végbe. Az államháztartás reformjának elindulása nélkül azonban már egyáltalán nem lehet semmiféle kiutat találni, hiszen a jelenlegi rendben és mértékek s zerint működtetett államszervezet és az állami feladatokat megvalósító humán célú szociálpolitikai ellátó rendszerek finanszírozhatatlanná válnak. A reform megkezdése tehát semmiféleképpen nem halasztható. Tisztelt Ház! A továbbiakban a stabilizációs törvé nycsomag néhány, a pénzügyminiszter hatáskörébe eső törvénymódosításáról szeretnék szólni - s gondolom, minisztertársaim más egyéb törvényjavaslatokról a maguk megjegyzéseit meg fogják tenni. Nem fontossági sorrendben, de talán érdemi tárgyalást lehetővé t éve, elsőnek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról és a társasági adóról szóló törvény módosításáról szólnék. A tervezett adóbevételek biztosítása érdekében kisebb módosításokat hajtunk végre ezekben a törvényekben. N yilvánvalóan azzal az igénnyel, hogy egyúttal csak olyan változtatásokat hajtsunk végre, amelyek ezeknek a törvényeknek az alapvető stabilitását nem érintik. A személyi jövedelemadó törvény javasolt módosításai közül a személygépkocsi vélelmezett magáncélú használatához kapcsolódó adóztatás egyszerűbbé és hatékonyabbá tételét emelem ki. Anélkül, hogy megváltozna az 1995. január 1jén bevezetett adóztatás konstrukciója, a javaslat elfogadása esetén a személygépkocsi értékétől függően emelkedő új adómértékek egységesebbé válnak aszerint, hogy az adott kifizető mennyi ideje tulajdonosa vagy üzemeltetője a szóban forgó személygépkocsinak. A tervezett intézkedéstől - amely a törvény hatályba lépését követő hónap első napjától alkalmazandó - mintegy másfél milliár d forint adóbevételi többlet várható. A javasolt további változtatások pontosító és értelmező jellegűek. Ezek az árfolyamnyereség számításával, a gyermekekkel kapcsolatos adómentes ellátások elnevezésének és tartalmának változásával függenek össze. Az adóelkerülés megakadályozása érdekében egyaránt szigorodik a személyi jövedelemadó és a társasági adó törvényekben a munkanélküli foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóalapcsökkentés feltételrendszere. A javaslat elfogadása esetén nem vehető igénybe a kedvez mény az után a munkanélküli után, akit korábban ugyanaz a munkáltató hat hónapon belül már foglalkoztatott. Másodikként szeretnék röviden megemlékezni a szerencsejátékról szóló 1991. évi törvény módosításáról. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény m ódosítása keretében ismét csak azokat a sürgős és azonnal megteendő intézkedéseket terjesztjük elő, amelyek az adóalap szélesítése, továbbá az illegális tevékenység visszaszorítása révén a költségvetés bevételeit növelik. Ennek érdekében a javaslat kiterje szti a törvény hatályát az úgynevezett ügyességi pénznyerőautomaták csoportjára is és új előírásokat tartalmaz a pénznyerőautomaták, valamint a játékautomaták üzemeltetése után fizetendő játékadó tekintetében. Ezzel éves szinten mintegy 600 millió forint többletjátékadóbevétel várható, tekintettel arra, hogy az illegális tevékenység egy része ezek után a legális szférában is meg fogja találni számítását. Az illegális tevékenységgel szemben ugyanakkor jelentős szigorításokra van szükség. A határozottabb, eredményesebb fellépés és a tiltott szerencsejátékok hatékonyabb ellenőrzése érdekében javasoljuk az egyes állami szervezetek ellenőrzési feladatainak és jogosítványainak kiterjesztését, a kiszabható bírságok felső határainak emelését. Harmadikként az ille tékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szólnék. A törvény korrekcióját a kormány már az elmúlt évben beterjesztett törvényjavaslatban is kezdeményezte. Figyelemmel azonban a képviselők többségének a vagyonszerzési illetékek progresszív mérté keinek és az okirati illeték bevezetésével szembeni aggályaira, azt a kormány átdolgozásra visszakérte.
