Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
2066 frakcióvezetőknek, pártelnököknek is illik tiszteletben tartani. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem egy szuperhatalom, hanem a hatalmi ágak megosztásában egy olyan intézmény, amelynek a működését épp az e ház falai között megszületett alkotmány és e ház falai között megszületett, Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályozza. (9.10) Döntései mindenkire nézve kötelezőek, az ellen fellebbezni nem lehet. Azt a mérleg nyelve szerepet tölti be a hatalmi ág ak között, amely éppen az alkotmányos rend biztosítását hivatott biztosítani. Természetesen lehet az Alkotmánybíróság hatáskörét megváltoztatni, lehet egy alkotmányt megváltoztatni, új alkotmányt lehet hozni, mindaddig azonban, amíg az Alkotmánybíróság azt a szerepet betölti - márpedig betölti , amire a hatályos törvények fölhatalmazzák, úgy gondolom, hogy elvileg akár alkotmánysértő döntést is hozhat. Nem hozott, de hozhat, hiszen az Alkotmánybíróságnak ez a sajátos bírói szerepe akár még ezt is megengedi . Úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság szerepével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket, a megfogalmazott kritikákat, ennek jogkövetkezményeit a jogalkotás során kellene tisztázni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : K öszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak a mai ülésnapon, napirend előtt rendkívüli ügyben jelentkezett felszólalásra dr. Szájer József frakcióvezető úr, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt H áz! Mielőtt a saját magam által választott témába belekezdenék, nem hagyhatom szó nélkül azt, ami itt az előbb elhangzott. Azt hiszem, hogy Torgyán József nagyon veszélyes vizekre tévedt, amikor az Alkotmánybíróságnak a tevékenységével szemben olyan hangne mben szólt, ahogyan ezt az előbb hallhattuk. (Taps.) Az Alkotmánybíróság a jogállamiságnak az egyik alapvető intézménye, és emiatt azt hiszem, hogy a vele szemben való fellépés a többpárti parlamentáris demokrácia egyik alappillére elleni fellépés. Az Alko tmánybíróságnak a döntései természetesen mindenki számára saját szája íze szerint vitathatók, de az alapkérdések ebben a tekintetben nem vonhatók kétségbe. Most pedig hadd beszéljek arról, amiért én kértem napirend előtti hozzászólásra lehetőséget. Nem biz tos, hogy kormánypárti képviselőtársaim ebben a kérdésben meg fognak tapsolni. (Dr. Torgyán József: A többiek egyetértettek!) A Fidesz a március 12én elfogadott, Bokrosféle megszorító intézkedéscsomag különböző parlamenti szintű tárgyalásaira való felkés zülésnek a jegyében a parlamentáris demokrácia különböző eszközeit kívánta kihasználni. Ennek a keretében kérte egy fideszes képviselő, Selmeczi Gabriella a szociális bizottságban, hogy hallgassák meg a pénzügyminisztert a csomag részleteiről. Örülünk, hog y a bizottsági meghallgatás egyébként a miniszter úr számára is tartalmazott újdonságot, és talán a bizottsági meghallgatás nyomán finomítani tudja a saját maga által kialakított csomagot. Ezen kívül más eszközöket - például a parlamenti vitanap kezdeménye zését - is javasolta a Fidesz. Mindezt azért tettük, hogy a közvélemény minél szélesebb körben értesülhessen arról az intézkedéscsomagról, amelyet a kormány első pillanatban, lányos zavarában nem is mert teljes mértékben megosztani a társadalommal. Ennek a keretében intéztek a fideszes képviselők az elmúlt hetekben számos, a Házszabályban rögzített formának megfelelően írásbeli kérdést is a kormánynak a különböző képviselőihez és minisztériumaihoz. Azért kértem szót, mert az ezzel kapcsolatos tapasztalatain k nagyon rosszak. Egy jogállamnak a biztonságát, a jogszabályok betartásának a megbízhatóságát mindig azon lehet mérni, hogy rendkívüli helyzetben mennyire lehet ragaszkodni ezekhez. Ha rendkívüli helyzetben ezektől a szabályoktól eltérünk, akkor nem igazá n biztonságos, nem igazán jogállami a gondolkodásunk.
