Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2014 Először az írásban elő re jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Elsőként Szigethy Istvánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Torgyán József, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Orszá ggyűlés! A polgári perrendtartás módosítása csak látszólag jogi kérdés. A gazdasági életben bekövetkezett változások szempontjából közel sem mindegy, hogy a szankcionálás, a gazdasági szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás lehetősége milyen, az állampolg árok milyen gyorsan kapják meg az igazságukat. A polgári perrendtartás mostani módosítása azt a célt szolgálja, hogy a bírósági eljárások mindenképpen gyorsuljanak fel. Az általános indokolás tartalmazza azt a nagyon fontos garanciális ígéretet, hogy a gyo rsításra való törekvés az egyéb polgári perrendtartási alapelveket nem sértheti. Az egyes intézkedések áttekintése után úgy tűnik, hogy ezt a szándékot általában sikerült is teljesíteni. A gyorsító intézkedések előkészítése során a különböző megyei bíróság i kollégiumok foglalkoztak ezekkel a problémákkal, és a kollégiumi ajánlásokban több olyan gondolat is felmerült, amelyek túlmutatnak a mostani előterjesztés körén. Ezért előre szeretném jelezni, hogy a polgári perrendtartás mostani módosításánál aligha sz abad megállni. Nagyon sok olyan hasznos gondolat áll még a rendelkezésünkre, amelyek nemcsak igazságügyi érdeket szolgálnak, hanem az egész magyar gazdaság érdekét, hiszen ha a bírósági eljárások zökkenőmentesen, minél gyorsabban zajlanak le, ennek az egés z gazdasági élet hasznát látja. Az előterjesztések kapcsán nem szeretném az időt húzni azzal, hogy tiszteletköröket tegyek meg olyan kérdésekben, amelyekről a vita korábbi szakaszában képviselőtársaim már beszéltek; minek. Inkább néhány részletkérdésről sz eretnék most beszélni, bár még nem a részletes vitáról van szó, de úgy gondolom, hogy ezeknek a részletkérdéseknek a felvetése a bizottsági viták előtt indokolt. Az a szándék, hogy az eljárások gyorsuljanak, nem biztos, hogy minden esetben abban a formában valósulhat meg a legcélszerűbben, ahogy ez elő lett terjesztve. Egykét ilyen példát szeretnék jelezni, amelyre egyébként módosító indítványt is terjesztettem elő. Egy bírósági eljárást - nem vitásan - el lehet húzni felesleges indítványok előterjesztésév el, perhúzó magatartással; ez ősi dolog, évszázadok vagy talán évezredek óta vannak erre példák. Aligha hiszem, hogy egykét radikálisabb intézkedéssel ezeket a szándékokat nagyon kordában lehetne tartani. Nagyon vigyázni kell azonban arra, hogy ez a szánd ék, amely esetleg határozottabb bírói fellépéssel, jobb felkészültséggel megakadályozható, ne jogokat vonjon meg. Konkrétan szeretnék hivatkozni arra, hogy például a másodfokú bírósági eljárásban a bizonyítási lehetőségeknek a tervezet szerinti korlátozása véleményem szerint - nagy valószínűséggel - pontosan ellenkező hatást váltana ki, mint amit a törvényhozó ettől elvárt. Miről van szó? Az előterjesztés értelmében a másodfokú bíróság az új tény, illetve bizonyíték figyelembevételét akkor is mellőzi, ha az t a fél az elsőfokú eljárásban meg sem kísérelte előterjeszteni, kivéve, ha az érintett fél a mulasztását egyidejűleg kimenti. Úgy gondolom, hogy ez a rendelkezés valószínűleg más hatást váltana ki, mint amit az előterjesztő gondolt. Jelenleg is lehetőség van arra, hogy a másodfokú bíróság a fölöslegesen előterjesztett, indokolatlan perhúzó bizonyítást mellőzze, jogában áll. A tervezett rendelkezés azonban merev szabály, mert korlátozza a másodfokú bíróság lehetőségét, és az érintett fél legfeljebb csak val amiféle mulasztást - amiről nem nagyon tudom, hogy milyen mulasztás - menthet itt ki. Azt hiszem, hogy ez a rendelkezés nem jó. Nem jó azért, mert a bizonyítást merevnek, mintegy kártyapartinak tételezi fel, ahol leosztották a lapokat, mindenki tudja előre , hogy ez a bizonyíték áll rendelkezésére, ezt adhatja be valamikor, de a per nem így működik. A bírósági per egy megismerési folyamat, a bíróság tanúkat, szakértőket hallgat meg, a felek nyilatkozatokat tesznek, és a bizonyítási anyag folyamatosan alakul. Ennek csak egy állomása az
