Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkező 1994. évi C... - Határozathozatal a környezet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1998 eljárásjogi törvény módosításánál is található hiányosságok, nevezetesen, hogy ad hoc jellegű ez a módosítás, ami a büntetőeljárásjog eg yes szakaszainak módosítását illetően egy elfogadhatatlan kiindulási pont, hiszen egy egységesen átgondolt büntetőjogi rendszerbe tulajdonképpen oda aligalig beilleszthető elemek kerülnek, ami egyértelműen az egész büntetőeljárásjog jelentős kárára lesz. Az átfogó koncepció hiánya különösképpen érezteti hatását egy olyan eljárásjogi módosításnál, ahol már az európai jogharmonizációs törekvéseknek is érvényesülniük kellene. Márpedig önmagában az európai jogharmonizációs törekvésekben meg kell jelennie egy idegen jognak, és ehhez hozzá kellene idomulnia a magyar jognak. Ha a magyar jog maga is szertefolyó és millió elemet tartalmaz, akkor ez a jogharmonizációs kötelezettség tulajdonképpen igényesen nem teljesíthető. Külön kiemelném, hogy a büntetőeljárásjog i szabályok módosításánál egyáltalán nem voltak tekintettel a jogalkotók arra az igen lényeges körülményre, hogy az átmeneti időszak átmeneti rendelkezéseket követelne, és az átmeneti rendelkezések hiánya az igazságosság érvényesíthetőségének a hiányát fog ja előidézni, tehát az alapvető büntetőjogi elvek sérelmét fogja okozni. Külön kiemelném, hogyha valaha lenne értelme a Házszabály 100. §a alkalmazásának, tehát egy olyan tárgyalási rend kialakításának, ahol először a törvényjavaslat elvei kerülnek megvit atásra, úgy gondolom, akkor ez mindenképpen az eljárásjogi rendszerek kialakításánál kerülhetne szóba, márpedig itt most egymás után tárgyaljuk a büntetőeljárásjog, a polgári eljárásjog, a cégbírósági eljárás eljárásjogi szabályait, egyértelmű tehát, hog y ebben az esetben a Házszabály 100. §ának alkalmazásával lényegesen előrébb lehetett volna jutni az egész jogi rendezés lényegét illetően. Külön kifogásoljuk, hogy a beterjesztett módosítások elégtelenek, hiszen lényegét tekintve a kor kihívásaira semmil yen választ sem adnak. Hogy világossá tegyem a Független Kisgazdapárt ezzel kapcsolatos kifogásait, hadd utaljak arra, hogy az európai jogharmonizációs kötelezettségek nincsenek összehangolva a magyar közerkölcs követelményeivel. Így megemlíthetném, hogy a magyar közerkölcs éppen az állandóan szaporodó súlyos emberellenes bűncselekmények hatására felveti a halálbüntetés alkalmazhatóságának kérdését, de mi még addig sem jutottunk el a jogharmonizációs törekvéseinkben, hogy a büntetőeljárásjog rendszerébe be illeszthessük az Alkotmánybíróságot. Az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság hatásköre jelentős kérdéseket illetően nincs megfelelően elkülönítve. Az elvi iránymutatás köre nem egyszer nincsen úgy elhatárolva, hogy meg lehetne állapítani, adott esetben az Alkotmánybíróság miért kíván a legfelsőbb bírósági hatáskör egyes elemeit illetően annak helyébe lépni, szinte Legfelsőbb Bíróságként is eljárni. Tehát úgy gondolom, hogy ezeket a jogi kihívásokat semmilyen értelemben nem tolerálja ez a törvény. Ha meg vizsgáljuk azt, hogy - mondjuk - a politikai hatalom visszaéléseit a társadalommal szemben az eljárásjogunk vajon részesítie valami olyan védelemben, ami már a kor kihívásainak felelne meg, akkor egyértelműen meg kell állapítani, hogy az eljárásjogunk mód osítgatói itt is elmaradtak a kor követelményeitől. Nem azt állítja a Független Kisgazdapárt, hogy soha nem lehet eljárásjogi rendszereket szakaszonként vagy kisebb egységenként módosítani, de most már olyan gyakorlatává vált ennek a Háznak, hogy mindent á llandóan toldozgasson, foltozgasson, módosítgasson, ami az én megítélésem szerint a színvonalas jogi munka kárára van. Legyen szabad külön kiemelnem, hogy a gazdasági hatalom nemzetellenes bűncselekményeire vonatkozólag sincs semmilyen kádencia sem a bünte tőjogi módosításokban, sem a büntetőeljárásjogi módosításokban. A politikai, gazdasági, társadalmi szervezetek vezetőinek összefonódásából keletkező bűncselekményekkel kapcsolatban sem nyújt semmiféle védelmet. Ugyanez áll a korrupciós bűncselekményekre, a bonyolult gazdasági bűncselekményekre. Az új közerkölcs és a büntetőjog, valamint az eljárásjog alapvető elveire nézve nem ad semmiféle útmutatást ez a büntetőeljárásjog, és olyan kérdésekkel sem foglalkozik, hogy például könnyíteni,
