Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 12 (73. szám) - Ceslovas Jursenas, a Litván Parlament elnöke és kísérete köszöntése - A kormány 1995. március 12-én meghozott, a magyar lakosságot súlyosan érintő intézkedései társadalmi és gazdasági következményeiről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HEGYI GYULA (MSZP):
1943 Ez tört meg tavaly májusban, és nem az történt, hogy ezek az ígéretek nem kerültek teljesítésre. Az is igaz: én is úgy találtam magam, hogy a szocialista párt padsoraiban ülő kedves Sz öllősiné harmadnap már szemben ült velem mint sztrájkbizottság - ezzel a törvénycsomaggal szemben. Bár sajnos ilyen körülmények között, sikerült végrehajtani, és annak ellenére, hogy akkor javuló tendencia állt elő az államháztartás pozíciójában, most úgy tűnik, mintha nem tettünk volna semmit. Pont az ellenkezője igaz: az elmúlt időszakban történt ez a dolog. Pál Lászlónak pedig csak egyetlen megjegyzésem van: nagyon örülök, hogy ennyire felértékeli az MDFkormányt, de hozzá kell tennem, hogy a Szovjetunió nem miattunk omlott össze - bár nem volt ellenünkre. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Lányi Zsoltnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. (Zaj.) LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Személyes megtámadtatás címén kértem szót... (Zaj a bal oldalon.) ..., tudniillik, amikor a miniszterelnök úr jelen van a parlamentben, rendszerint megemlíti, milyen borzasztó, hogy valaki fö l meri hozni a külső adósságállomány kezelésével kapcsolatos problémát. (Dr. Hack Péter: Nem rád gondolt!) Mivel én voltam az az elvetemült képviselő, aki az 1995ös költségvetési vitában a kiadási oldalon sokalltam a teljes költségvetés 31 százalékának az adósságkezelésre fordítását, ezért mint elvetemült képviselő, a következőt mondom: Nem én egyedül, Lányi Zsolt, gondolkodom így. Tudnék neveket mondani - nemcsak Gidai Erzsébetet, Kopátsyt, hanem külföldit is, sokat , akik nem úgy gondolják, ahogy a tisz telt kormány és főleg a miniszterelnök úr, hogy ez tabutéma, hogy a külső adósságállomány kezelésével kapcsolatosan fölvetett problémák életbevágóan ártanak az országnak, és rendkívül elvetemült dolog. A mai magyar közgazdászoknak legalább ötven százaléka körülbelül ugyanazt képviseli, amit én bátorkodom itt elmondani. Ezért kérem, hogy a jövőben ne címezze úgy az ilyen emberek észrevételeit, akik ezzel a problémával - mint nagyon súlyos problémával - is foglalkozni kívánnának, hogy azok a haza ellenségei s tb. stb. Még egy dolgot, miniszterelnök úr! Egyedül a pápa csalhatatlan... (Zaj a bal oldalon.) ... a dogma szerint; egyetlenegy miniszterelnök sem csalhatatlan. (Közbeszólás a bal oldalról: Csak Lányi Zsolt!) Nehogy azt gondolja tehát bármely miniszterelnö k is, hogy amit ő mond, az szent és sérthetetlen, és aki ellene mond, az borzasztó, mert hogy lehet szembefordulni egy miniszterelnök véleményével, holott ő szent, sérthetetlen és tévedhetetlen. A római pápától még messze állunk, miniszterelnök úr! Köszönö m szépen. (Taps a kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Hegyi Gyulának, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Két megjegyzést szeretnék tenni. Pusztai Erzsébet azt mondta - ebben a sorrendben , hogy a kormánypártok konstruktivitást kérnek az ellenzéktől és megértést a társadalomtól. Azt hiszem, itt más a helyes sorrend: Megértésre van szükségünk a társadalomtól ahhoz, hogy kormányozni tud junk, és a társadalomnak is szüksége van a megértésre. Az ellenzék konstruktivitása önkéntes hozzájárulás. Az ellenzék a konstruktivitásával nem a kormányt segíti, hanem a társadalmat szolgálja, hogy ne boruljon fel a társadalmi köznyugalom.