Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 12 (73. szám) - Ceslovas Jursenas, a Litván Parlament elnöke és kísérete köszöntése - A kormány 1995. március 12-én meghozott, a magyar lakosságot súlyosan érintő intézkedései társadalmi és gazdasági következményeiről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1939 hogy ez igen nehéz és nagyon sok erőfeszítést igénylő munkát jelent az elkövetkező években. Ha mi arra fogjuk az időnket és az energiánkat fecsérelni, hogy megpr óbáljuk egymás érveit vagy véleményét kioltani, akkor ezt az ország, illetve a nemzet fogja megsínyleni. Azt szeretném, ha egyetértésre tudnánk abban jutni, hogy aminek pozitív hozadéka van, abban partner legyen az ellenzék és a kormány. Én biztosíthatom ö nöket, hogy mi a kormány részéről ilyen magatartást fogunk tanúsítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kétperces megszólalásra a jelentkezés sorrendjében először a frakcióvezetőknek adom meg a szót. Első ként Szabó Iván frakcióvezető úrnak. (12.30) DR. SZABÓ IVÁN (MDF) : Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr megtisztelt azzal, hogy személyesen is említett, ezért indíttatva érzem magam, hogy egykét dologra reagáljak két percben. Az egyik: Nagy aggodalommal hall ottam, hogy az alapvető problémák egyike a Ház lassú munkája, miközben a másik oldalon azt tapasztaljuk, hogy a törvényjavaslatok tárgyalására de facto már időkeret sem áll rendelkezésre. Huszonegy törvényt akarunk két ülésnapon lezavarni általános vitában , kettő alatt részletes vitában. Én tudom, hogy a parlament rettenetesen kellemetlen tényező, de azért úgy hiszem, hogy a parlamentáris demokrácia legalább olyan érték, mint a fizetési mérleg hiányának rendbetétele, és a jogállamiságot semmiféle pragmatizm us érdekében nem lehet feláldoznunk, főleg akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy az a terápia, amin vitatkozunk, tökéletesen ellenkező irányba visz, mint amit a kormány gondol. Hadd legyen szabad itt megemlíteni: nagyon jól hangzik a választópolgárok előtt, hogy a pártok is fizessenek. Nos, itt 400 milliárd forintos egyensúlyi bajokról beszélünk, és a pártok pénze - ami itt felvetődött - 0,1 ebben. Nagyon fontos ugyan, biztos, hogy így is el lehet jutni a végéhez, csak nem tudom, mikor. Arról is lehet beszél ni, hogy milyen fontos az egyetemi hallgatók ösztöndíja, ami 0,5 milliárdot hoz a konyhára; a 400 milliárdhoz már nem kell, csak 399,5. Tehát a léptékekkel van itt probléma! Felkevertük a társadalmat a családi ügyekkel; körülbelül 110 milliárdos családi pó tlék ügyben, ha minden igaz, maximum 9 milliárdot fogunk nyerni, de az egész társadalmat frusztráltuk. Itt van a baj, hogy a kormány aprópénzeket keres; s amikről mi beszélünk, azok 50 és 100 milliárdos kérdések. Például az infláció tudatos gerjesztése... Igenis, itt elhangzott, valóban arról van szó, hogy az alapkamatemelés önmagában körülbelül 50 milliárd forinttal fölvitte a költségvetés deficitjét, egy tételben, nem százban. S kérem, a sztrájkhullám? Ezért kértük azt tisztelettel, hogy szíveskedjenek h atástanulmányt csinálni, hogy érdemese... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) ... olyan sztrájkokat elindítani, amin egy egész évi gyes pénzét elveszíthetjük! Itt hiányoznak a hatástanulmányok! (Az elnök ismét kikapcsolja a képviselő mikrofonjá t.) Egy pillanat, már csak egy mondat. Megértem a miniszterelnök urat, hogy ez a kormány vállalja a felelősséget, csak nagyon nagy aggályunk van, hogy a végén mégis megint minden a mi nyakunkba szakad. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágne s) : Kétperces megszólalásra megadom a szót dr. Torgyán József frakcióvezető úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Én is személyes érintettség címén kívánok két percben szólni. Miniszterelnök úr emlí tette, hogy kis ország vagyunk, függünk a nemzetközi pénzügyi hatalmaktól. Épp ez az, amit én az ön szemére vetek, miniszterelnök úr! Ön korábban mint külügyminiszter függött a Szovjetuniótól, most függ a nemzetközi pénzügyi hatalmaktól - én pedig