Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 12 (73. szám) - A kormány 1995. március 12-én meghozott, a magyar lakosságot súlyosan érintő intézkedései társadalmi és gazdasági következményeiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - TOMPA SÁNDOR (MSZP):
1914 néhány évtizedben néhányszor már kísérletet tett. S akkor, amikor Kádár Béla képviselőtársam arra emlékeztette a tisztelt Házat, hogy olyan jellegű győzelmi jelentések mellett, melyekre szerinte Bokros pénzügy miniszter úr itt a napirend kezdetekor már tett célzást, ez a magyar társadalom jó néhány modernizációs, társadalmat, gazdaságot megreformáló kísérletbe is belekezdett. Reményeim szerint mindezen tapasztalatok kapcsán - hogy csak néhányat említsek ezek köz ül a kísérletek közül: '56 kapcsán a szocializmus demokratizálhatóságába vetett hit és az ezzel kapcsolatos kísérlet, vagy a '68as gazdaságpolitikai kísérlet, amely a szocializmus megreformálhatóságát tűzte ki célul, vagy azok a '70es évek vége felé felg yülemlett tapasztalatok, amelyek az akkori fejlett szocializmusnak nevezett valamiről megállapították, hogy csődtömeg - kiderült, hogy a világgazdaság nemcsak begyűrűzött hozzánk, hanem meghatározza létünket. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a '80as évek eleji lengyel válság is erre figyelmeztetett bennünket, és az a társadalmi, gazdasági kísérlet is tanulságul szolgálhat a mai kormányzat, a mai gazdasági, társadalmi reformok kísérletezői számára. De ide sorolom a '80as évek lopakodó reformjait az egypár trendszer árnyékában akkor, amikorra kiderült, hogy a rendszer válságban van, amikorra kiderült, hogy minden szféra leépül, amortizálódik, amikor minden érintett réteg lázadozott a meglévő rendszer ellen. Ebben az időszakban részreformkísérleteknek lehettü nk szemtanúi anélkül, hogy részeredmények jelentkeztek volna, és olyan részkoncepciók készültek, amelyek akkor ugyan beporosodtak, de talán ma használhatóak a mai kormányzat, a mai gazdasági, társadalmi reformot megfogalmazók számára. Ide, ebbe a kísérlets orozatba sorolom a rendszerváltást, amelynek az eufóriája és a traumája mindent elsöpört, minden korábbi kísérletet. Kiderült, hogy a szabad választásokon a magyar lakosság a polgárosodás mellett tette le a hitet, és egy olyan kormánykoalíciót juttatott he lyzetbe, amelynek az a lehetőség adatott meg, hogy a magyar polgárosodás folyamatát elindítsa, lehetővé tegye. Azonban ennek kapcsán, mindjárt ennek az elején szomorúan kellett megállapítanunk, hogy a társadalmi kerekasztal mellett a gazdasági kerekasztal befulladt, és erőtlen kísérleteknek lehettünk tanúi az elmúlt négy év alatt, az AntallBoross kormány idején. Kiéleződött a politikai hatalmi harc, ez a kormányzat politikai szempontú gazdasági törvényeket terjesztett a parlament elé, ideologikus valóságcs inálásnak lehettünk szemtanúi, és a kormányváltás, majd a közeledő választások még azt a kevés, megindult pozitív folyamatot is leállították. A '94es választásokat követően az új kormány egy nagyon nehéz leltárkészítés idejében volt, és azt hittük, hogy e bben az időszakban, amely előttünk áll, elég lesz a szakszerűség, elég lesz félretenni az ideológiai vitákat, elég lesz világosan beszélni. Azonban kiderült, hogy a szakszerűségnek szociális érzékenységgel kell párosulnia, kiderült, hogy a kormányzáshoz na gyon komoly integrációs képességekre van szükségünk; politikai elszántság nélkül nem mennek azok az elképzeléseink, amelyeket megfogalmaztunk, és nagyon sürgős lépésekre is szükség van. Kiderült - és erről Pető Iván frakcióvezető úr szólt , hogy azok a ga zdasági, szociális problémakezelések, amelyek az előző kormányzat idején megkezdődtek és ennek a kormányzatnak az idején is folytatódtak, nem folytathatók, nem tehetjük ezt tovább. Azaz ilyen sorozatba ágyazható bele a március 12i gazdasági stabilizációs csomag, amely kedvező nemzetközi feltételek mellett, megítélésünk szerint jó hazai politikai légkörben és az eddigi reformkísérletek adta tapasztalatok alapján sikerrel, reménnyel kecsegtethet. Ez tehát egy kezdő mozzanat és jelzés a társadalomnak, hogy mi ndenkinek lépni kell. Ez a csomag semmiképpen nem nevezhető egy folyó évi megtakarítási csomagnak, ezzel azt hiszem, az eddigi, 12e óta elhangzott szakértői és különféle pártfrakciókhoz tartozó vélemények is egyetértenek. Ez a csomag egyszerre próbál a re strikcióval, a stabilizációval és a növekedéssel foglalkozni, egyszerre próbálja meg az ország jövedelemtermelő képességét növelni, egyszerre próbálja meg az ország versenyképességét növelni, különösen ebben a régióban a versenytársainkkal szembeni verseny képességünket.
