Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 12 (73. szám) - A kormány 1995. március 12-én meghozott, a magyar lakosságot súlyosan érintő intézkedései társadalmi és gazdasági következményeiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÁDÁR BÉLA (MDF):
1909 versenyben már amúgy is s okat vesztettünk az elmúlt kilenc hónapban, és ami a szokásos, a választási kampány időszakában. (10.00) Tehát nem az a probléma, hogy egy magyar parlagi ellenzék nem tudja, hogy a nemzetközi bankárok emelkedett világa milyen értéket tulajdonít az egyensúl yjavításnak. Nem a "mit" körül van a probléma, hanem a "hogyan"ban. Itt, ezen a helyen, kilenc hónappal ezelőtt elhangzottak bizonyos figyelmeztető szavak, Pető Iváni aggályoskodások és szorongások azzal kapcsolatban, hogy a különös házasság az MSZP és a z SZDSZ között hoze megfelelő gyümölcsöt. Nos, kilenc hónap után itt van a gazdaságpolitikai újszülött... (Derültség.) .., a gyümölcs... (Dr. Torgyán József: Torzszülött!) ... Hááát... (Derültség, taps az ellenzék padsoraiban.) Az az érzésem, hogy ez az újs zülött nem fog szépségversenyt nyerni... (Derültség az ellenzék padsoraiban.) Nem is meglepő az, hogy az egyik szülő mind ez ideig rendkívüli távolságtartással vonult háttérbe, és valahogy a szülőséget - most nehéz eldönteni, hogy ez apaság vagy anyaság - nemigen vállalta. Ezért értékelem Pető Iván képviselőtársamnak ezt a morális bátorságát, hogy először mondta ki ilyen egyértelműen: ez a program szükséges, ez a program jó. Itt szeretnék néhány kérdést felvetni. Az egyik kérdés: némileg aggályunk van azzal kapcsolatosan, hogy Bokros Lajos miniszter úr - aki a költségvetési bizottság előtti meghallgatása során olyan erélyesen és meggyőzően hivatkozott arra, hogy nem kíván növekedést megfojtó gazdaságpolitikát folytatni, és tulajdonképpen most is hitet tett a növekedés mellett - világosan látjae a program összeállítása során, hogy egy olyan árfolyampolitika, amely az exportőrnek 9 százalékkal hoz több jövedelmet, az importot viszont 20 százalékkal drágítja, ezzel az aszimmetriával, bizony, a versenyképessége t előbbutóbb aláássa. Bokros Lajos, a közgazdász, nyilván tisztában van azzal, hogy ha egy importárfolyamon, importoldalon az energiadollár kerül iksz összegbe, a beruházási javakat a visszatérítés, illetve a pótlék visszatérítése körüli huzavona már megd rágítja, a többi import pedig 9 százalékkal, illetve a rárakódó áfahatásokkal még drágább - mit jelent ez importoldalon!? Ez bizony, a többes árfolyam alkalmazása importoldalon olyan dolog, ami LatinAmerikában olyan jól ismert, és katasztrofális eredménye kkel jár. Egy újabb adalék ahhoz, hogy itt bizony a latinamerikai modell jelei szaporodnak. Nem értjük teljesen: ha pénzügyminiszter urunk olyan jól elhatárolta magát, hogy a hitelpolitikában nem lesz semmi szelektivitás, nem lesz többszörös hitelpolitika , akkor miért engedhető ez meg az árfolyampolitikában. Nem értjük teljesen azt sem, hogy ha 9 százalékkal - miként jelezve volt a tegnap esti bejelentés után, mert állandóan zavarban vagyunk a változó mértékekkel - csökkennek a reáljövedelmek, ha a nyugdí jasok és a munkavállalók - akik mégis a magyar jövedelemtömeg döntő többségét teszik ki - 14,5 százalékos nettó jövedelemnövekedésben reménykedhetnek, akkor ez vajon a reál nettójövedelmek milyen csökkenését jelenti. Mert a szakmában pillanatnyilag az a - lehet, hogy rossz - hiedelem, hogy az infláció, bizony, 2830 százalék közötti sávra áll be. Ennek viszont egy 14,5 százalékos nettó reáljövedelem körülbelül 10 százalék fölötti csökkenését jelenti, adott inflációs hatás mellett. Feltételezhetőe, hogy a b elföldi nettó jövedelmek ilyen mértékű csökkenése mellett nem lesz konjunkturális oldalról egy keresleti sokkhatás? Fenntartható így a gazdasági növekedés mindannyiunk által áhított üteme? Köszönő viszonyban vannake ezek a számok? Nem szeretném sokáig rag ozni azt, hogy mi van ebben a csomagban - megteszik ezt bőségesen mások. Deficitország vagyunk - én arról szeretnék még néhány szót szólni, hogy mi hiányzik ebből a csomagból.
