Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
1890 Az elkülönített állami alap tekintetében a jelenlegi Központi Ifjúsági Alap és az általunk javasolt Gyermek- és Ifjúsági Alap, mely szándékaink szerin t a Központi Ifjúsági Alap helyébe lépne, az alábbi különbségekkel jellemezhető: Az egyik: az alap nevében is fejezze ki a kedvezményezett korosztályokat. A másik: a célok és az alap rendelkezésére bocsátott források között a javaslattal összhang teremthet ő azzal, hogy az előterjesztés újrafogalmazza az alap céljait és forrásait, megszüntetve a jelenlegi ellentmondásokat a célok és források között, elősegítve ezzel az államháztartási törvény követelményeinek érvényesülését. A javaslat megszünteti azt a hely telen gyakorlatot, hogy két elkülönített állami alap - vagyis a Központi Ifjúsági Alap és az Országos Játékalap - ugyanolyan vagy hasonló célokat támogat. Jelenleg ugyanis ez a helyzet. A javasolt forrásautomatizmus megteremtése nem szokatlan az Országgyűl és gyakorlatában, hiszen 1993ban a tisztelt Ház hasonló megoldást választott a Nemzeti Sportalapról szóló törvény megalkotásakor. A forrásautomatizmus általunk javasolt megoldása ugyanakkor csökkenti a költségvetés terheit is. Egyrészt azzal, hogy a célok hoz szükséges források biztosítását nem kizárólag a költségvetésre hárítja, másrészt azzal, hogy a jelenlegi forráshiányos állami feladatok kiegészítő finanszírozásához nyújt lehetőséget. A törvénytervezet az alap döntéshozó testületeként felállítani terve zi az alap tanácsát, amely fele részben kormányzati, fele részben a gyermek- és ifjúsági ügyekben érdekelt civil szervezetek képviselőiből áll elgondolásunk szerint. Ez a megoldás fontos garanciát teremt arra, hogy a korosztály képviselői érdemi résztvevői legyenek az alap felhasználásáról szóló döntéseknek. Az alap felhasználásának és működésének nyilvánosságát az eddigi gyakorlattal szemben a javaslat egyértelműen kívánja szabályozni. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány törvényi szabályozása sorá n az Országgyűlés által már alkalmazott megoldásra tettünk javaslatot. A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Közalapítvány ügyében a törvényhozás a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvénybe illesztette bele azokat a legfontosabb szabályokat, amelyekhez a részletes szabályokat megállapító, alapítói jogokat gyakorló kormánynak alkalmazkodnia kell; a mindenkori kormánynak, lehetővé téve ezáltal, hogy a kuratórium összetétele ne a mindenkori hatalom kényekedve szerint alakuljon. Az imént említett törvénymódo sítás során az Országgyűlés a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány kuratóriumának összetételét, a működés nyilvánossági kritériumait szabályozta. Erre teszünk mi is javaslatot a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány esetében. A törvényi szabály ozást lehetővé teszi, sőt ösztönzi, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága rendszeresen figyelemmel kísérhesse a jövőben a közalapítvány működését. (21.40) Utoljára két, a megelőző vitákban felmerült félreértést szeretnék eloszlatni. Az első: fölvetődöt t, hogy két témakörről vagy egy témakörről van szó a törvény tárgyát illetően. Megítélésünk szerint egy tárgykörről szól a törvény, nevezetesen az állami, illetve az állam rendelkezésére álló gyermek- és ifjúsági célú vagyon és pénzeszközök felhasználásáró l, amely egyfelől egy elkülönített állami alap, másfelől pedig egy közalapítvány formájában egymással - szándékaink szerint munkamegosztásban - hasznosul. A másik: elvone a javaslat jogot, hatáskört a kormánytól azzal összefüggésben, hogy a kormány a Nemz eti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ügyében különböző döntéseket hozott? Szeretnék világosan fogalmazni. A közalapítvány alapítói joga a kormánytól nem vonható el. Egyrészt azért, mert az alapítvány alapítója a kormány volt, másrészt azért, mert ezt hatály os törvények - többek között a polgári törvénykönyv - nem engedik meg. Ezért ilyen javaslatot mi nem is tettünk. A kormány napokban született döntései pedig nem helyettesítik, nem akadályozzák a jelen törvényjavaslat megvalósulását, sőt elősegítik annak ér vényesülését, hiszen megfelelnek a törvényjavaslat 11. §ában megfogalmazott elvárásoknak.