Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
1888 1. Az elfogadott kormányprogram vonatkozó részei adták törvényjavaslatunk szabályozási koncepciójának tartalmát, mintegy mértékül szolgálva arra, hogy milyen irányban keressük az optimális megoldást. 2. Javaslatunk megfogalmazásakor alapvető követelménynek tartottuk és tartjuk, hogy építsünk a kormány és a korosztály képviselői között lezajlott tárgyalásokra, egyeztetésekre, megállapodásokra. Ezek közül kettőt különösen is kiemelnék: a miniszterelnök úr és 160 országos szervezet tárgyalódelegációja között létrejött november 2ai találkozót, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanácsban e tárgyban született megállapodásokat. 3. Felhasználtuk a törvényjavaslat összeállításakor az illetékes Művelődési és Közoktatási Minisztériumban készült előterjesztéstervezeteket, dokumentumokat, olyannyira, hogy törvényjavaslatunknak a Központi Ifjúsági Alapra vonatkozó része szinte teljes mértékben szövegszer űen megegyezik a minisztérium által a közelmúltban közigazgatási egyeztetésre szétküldött tervezettel. 4. Természetesen építkeztünk a koalíciós partnerek szakmailag illetékes képviselőcsoportjai között lezajlott egyeztetésekre, a koalíciós szerződést megal apozó közös szakértői javaslattól kezdve az elmúlt napokban született közös ajánlásokig. 5. Utoljára, de talán a legfontosabb forrásként kell említenem az Országgyűlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottságában e tárgykörben lezajlott március 1j ei és március 22ei vitákat és a mindkét esetben egyhangúlag elfogadott állásfoglalásokat. A törvényjavaslat születésének körülményei után kötelességem szólni arról, hogy miért van szükség e javasolt tárgykörben törvényalkotásra. Az elmúlt években parázs v iták zajlottak a gyermek- és ifjúsági célú vagyonról, a gyermek- és ifjúsági célokra biztosított állami pénzeszközök felhasználásáról. Megnyugtató, minden érdekelt számára megnyugtató megoldást megítélésünk szerint csak a törvényi szabályozás adhat; egy ol yan törvényi szabályozás, amely tisztázza e vagyon és pénzeszközök felhasználásának célját, rögzíti a felhasználásról születő döntések meghozatalára felhatalmazott testületek feladatait és összetételét, biztosítja, hogy e vagyon és pénzeszközök felhasználá sáról olyan testületek döntsenek, amelyekben a korosztály saját képviselői döntést befolyásoló mértékben vannak jelen, s amely garantálja a Gyermek- és Ifjúsági Alap és a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány működésének nyilvánosságát, átláthatóságát, e llenőrizhetőségét mind az érintettek, mind az állampolgárok számára, tekintettel arra, hogy közvagyonról, közpénzekről van szó. (21.30) Mint arról már a bevezetőben említést tettem, a Központi Számvevőségi Hivatal a Központi Ifjúsági Alapnál végzett ellenő rzéséről egy évvel ezelőtt jelentést fogalmazott meg. Ebben a következőket állapította meg. Idézem: A vizsgálat a Központi Ifjúsági Alap pénzeszközeinek felhasználásában, a pályázati rendszerben, a nyilvánosságra hozatalnál és a pályázatoknál az egyes felh asználási célokra rendelkezésre álló pénzkeretek meghatározásának elmaradásában állapított meg elsősorban hiányosságokat. A hiányosságok alapvetően a belső szabályozatlanságra és a vonatkozó szabályok be nem tartására vezethetők vissza. A Központi Ifjúsági Alap belső szabályozásában alapvető hiányosság, hogy annak működtetését, gazdálkodásának rendjét, a feladat- és hatásköröket, a pénzügyi és elszámolási rendszert, az ellenjegyzési és kötelezettségvállalási, valamint ellenőrzési rendszert a kapcsolódó jogs zabályokkal is összhangban átfogóan nem szabályozták. Az alap 1993. évi költségvetése nem került jóváhagyásra. Az éves felhasználás irányairól és arányairól, valamint az alapból juttatott támogatások mértékéről és módjáról dokumentumokkal alátámasztott dön tés nem született. A vizsgált időszakban a nem pályázati rendszerben nyújtott támogatás a csökkenő tendencia ellenére is magas arányt mutat, 1992ben 40 százalék, 1993ban
