Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Lehet-e becstelen becslés becsületes illetékkivetés alapja?" címmel - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1802 Tisztelt Országgyűlés! Torgyán József képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszter nek "Lehete becstelen becslés becsületes illetékkivetés alapja?" címmel. Képviselőtársamat illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném m egjegyezni, hogy a kérdést tulajdonképpen intézhettem volna a pénzügyminiszter úrhoz is, miután azonban kifejezetten egy jogi kérdést kívánok tisztázni a felvetés kapcsán, ezért intéztem azt az igazságügyminiszter úrhoz. Ugyanis arról van szó, hogy az ing atlanok forgalmazása, öröklése esetén illetéket kell fizetni, ezt mindenki elfogadja, tudomásul veszi. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mennyi illetéket fizet, a törvényes mértéknek megfelelőte vagy annál - valamilyen ok miatt - lényegesen magasabbat. Olyan gyakorlat alakult ki mostanában Magyarországon - miután ez év január 1jétől kezdve az illeték 80 százalékát előleg címén meg kell fizetni , hogy a tulajdonjog bejegyzését követően kerül sor az illeték kiszabására, ami - tekintettel a jelenlegi tel ekkönyvi állapotokra, illetve földhivatali helyzetre - többéves csúszást is jelent. Ez azt jelenti, hogy a mostani inflációs ráta miatt végül is sokkal magasabb összeg alapulvételével történik az illeték kiszabása, mint ahogy azt az ügylet megkötése időpon tjában a valóságos forgalmi érték indokolttá tette volna, vagy adott esetben az öröklés megnyílta, tehát a halál pillanatában az ingatlan vagy a megörökölt vagyon utáni illeték esedékessé vált volna. Ezért kérdezem igen tisztelt miniszter úrtól, hogy ennek az anomáliának az elkerülésére tervezneke valamilyen intézkedést, észlelike ezt a kettősséget az illeték kiszabása során, miután számos állampolgárt nyugtalanít ez a helyzet. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdé sre Vastagh Pál igazságügyminiszter úr válaszol. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen a kérdésére - arra, hogy becstelen becslés becsületes illetékkivetés alapja lehete - a válasz egyértelműen csak az lehet, hogy nem . Ha ön a kérdésében még további információkat adott volna, akkor talán az én válaszom is konkrétabb, és az ön számára kielégítőbb lehetett volna. Mindenesetre ezt a problémát észleltük, az illetéktörvény legutóbbi módosítására 1993ban került sor - az ill etéktörvény gondozása elsősorban a Pénzügyminisztérium feladata. Ezen túlmenően azonban a kodifikációs terveink között szerepel az ingatlannyilvántartás helyzetének távlati rendezésére vonatkozó részletes kodifikációs és szervezeti program kidolgozása. En nyiben tudok az ön kérdésére válaszolni. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszonválaszra képviselő urat illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Természetesen nem elégíthet ki az ön válasza, egész egysze rűen azért, mert a mai infláció mértéke olyan nagy, hogy a késedelmes illetékkiszabás jelentős többletilletéket ró a vétlen állampolgárra. Az állampolgárnak teljesen mindegy, hogy végül is miért kerül kedvezőtlenebb helyzetbe, mint ahogy a törvény szerint lennie kellene, ezért ezt a kettősséget mindenképpen fel kell oldani. S bár igaz, hogy tulajdonképpen az illeték alapjának keletkezése lenne az illeték kiszabásának alapja, de nagyon jól tudjuk, hogy ez az aktus egy szubjektív aktus, ennek következtében az , hogy ténylegesen mennyi ennek az értéke, a becslés pillanatában kialakult helyzet mindenképpen befolyásolja a
