Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
179 mellett vagy azzal szemben sem, és erre a jövőben sem vállalkozhatnak, csupán azt jelezték, hogy minél kevésbé hasonlít egy megoldás a szlovákok által javasolthoz, annál könnyebb azt védeni. Tehát vagy azt a vízpótlást lehet megvalósítani, a mit a szlovákok akarnak, vagy azt, ami tőlük függetlenül is létrehozható, illetve működtethető. Ez utóbbi pedig egyedül az eddigiek fényében és az események történetének a tanúsága szerint a szivattyús vízpótlás. A szivattyús vízpótlás valódi hatása azonba n a flórára és a faunára alig ítélhető meg, mert 1994 júliusában kezdték el. Szintén felvetődött ma a vízpótlás lehetséges kilenc változatáról készített Vitukiféle - Vízgazdálkodási Tudományos Intézet - értékelés. (19.10) Ez az én vélemé nyem szerint hibás, mert a vizsgált szempontok súlya nem lehet egyenlő, nem lehet ugyanolyan súlyú pontrendszerrel értékelni, másodszor hibás, mert az egyes vízpótlási megoldáshoz rendelt szempontok pontszámmal való értékelése nem mérésen, számításon alapu l, mert hogy egyáltalában csak részben alapulhatna ilyenen, hanem teljes mértékben szubjektív, vagyis ha akarom ennyi, ha akarom annyi. Az egyes megoldáshoz rendelt pontértékek nyilvánvalóan célzatosak, hiszen mindent megtettek a szivattyús vízpótlás leért ékelése érdekében, a keresztgát felértékelésére, illetőleg a keresztgát előtérbe tolására. A fő probléma azonban az, hogy a Vitukitáblázat műszakigazdasági - és csak részben környezetvédelmi - szempontokat vizsgál. A végeredményt, ha valódi lenne, egy új abb táblázatba kellene foglalni, ahol külügyi, nemzetközi jogi, belpolitikai szempontoknak és az ivóvízkészletre gyakorolt hatásoknak is szerepelniök kellene. További nehézség az, hogy mind a mai napig nem tudjuk pontosan, mekkora a szigetközi kár. Mészáro s Gyula képviselőtársam az erdőkkel kapcsolatban utalt erre, nem tudjuk pontosan a kár mértékét, és mi az, amit orvosolni akarunk, s milyen mértékben tudjuk egyáltalában azt orvosolni? Nem vonható kétségbe, hogy a mentettoldali és a hullámtéri ágrendszerbe juttatott víz ott helyben, ha a vízpótlási megoldással a vízminőség nem romlik, a vízivilág életfeltételeit valóban javítja, de erősen vitatható, hogy a talajvízháztartásra gyakorolt hatása lényegesen jobb helyzetet teremtene. S a keresztgát ára? Pénzügye kről is volt ma szó. Nézzük időrendben: 1993 áprilisában a KHVM a kormány elé terjesztette az ismert folyamkilométernél építendő keresztgát tervét, ami akkor 40 milliót jelentett volna. A kormány akkor ezt jóváhagyta, később az Országgyűlés dunai ideiglene s bizottságának szlovákiai tárgyalásait követően felfüggesztette a megvalósítást. Ezeken a tárgyalásokon ugyanis egyértelművé vált - magam tanúsíthatom , hogy a keresztgát szlovák érdek. Ismét csak megerősíteni tudom ezt. A szlovák fél akkor azt is felajá nlotta, hogy saját finanszírozással építi meg. Ez tehát nem egy új ötlet, ezt Julius Binder úr nekünk Papírnickyben és másutt a helyszínen - több jelen levő képviselőtársam is ott volt ezen a bejáráson, illetőleg mások, akik sokat dolgoztak, de ma már nem képviselők, tanúsíthatják, hogy ez egy akkori ötlet, és nem értették, miért mondtuk azt Binder úrnak, hogy nagyon szépen köszönjük, de nekünk olyan gyönyörű természetet és élővizet ne varázsoljon, mint amit betonba öntve láthattunk magunk a helyszínen, de mondhatnám, hogy a tetthelyen. '93 áprilisában tehát 40 millió. '94 februárjában a kormány javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, ugyancsak az 1843as folyamkilométernél építendő keresztgátról, ennek megvalósításához, a teljes kiépítéshez 96 millió fo rint lett volna szükséges, éves üzemeltetésre 10. Az Országgyűlés akkor a fenékgát helyett más műszaki megoldásról döntött. Harmadszor: Idén januárban a kormány ismét az Országgyűlés elé terjesztette a keresztgát építését, az egyik szakértői háttértanulmán y szerint a beruházás összes költsége 398,125 millió
