Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
168 És kérem, tessék tudomásul venni, akkor, amikor ezt az egész kérdéskört kezeljük, és amikor Horn G yula állítólag Mečiar úrral ebben a kérdéskörben egyezkedett és talán megállapodásra is jutott, hát Horn Gyula, aki igen hosszú ideig volt a Magyar Köztársaság külügyminisztere, ő nem tudja azt, amit a diplomácia történetében is tanítottak alapfoktól kezdv e a legmagasabb fokig, hogy az én szomszédom szomszédja az én barátom? És ő olyannak tekinti, hogy ezt a diplomáciai tanítást Mečiar úrra kell érteni? Mečiar úrra kell nekünk támaszkodnunk a kérdés megoldásakor? Én úgy gondolom, ez egy elképesztő megközelí tés. Nem vitás, ami az 1843as kilométernél történt, az valóban egy tragédia a magyarság számára, és egy olyan függőséget jelent a szlovákoktól, amelyet mi ilyen módon nem hagyhatunk érvényben. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy megoldásként sok min den megoldás merülhet fel, hiszen hadd utaljak arra, most legújabban egy olyan elképzelés is felszínre került, hogy van lehetőség mondjuk arra is, hogy Ausztriában a Duna Bécs utáni szakasza után induló 30 kilométeres csatornával a Lajta feletti síkságon á tvezessük a Dunát az eredeti medrébe, ami egy lehetőség - mondjuk - az osztrákoknak is, mert hiszen a Fertő tó vízkészletének vízszintjét olyan kedvező módon érinti, ami esetleg az osztrákoknak is egy új megközelítési lehetőséget jelent. Tehát úgy gondolom , sokfajta megoldási lehetőség képzelhető el. Úgy gondolom, akkor, amikor a magyarság jövőjéről van szó, nem lehet egyetlenegy olyan megoldást sem félrelökni, ami adott esetben valóban védhető álláspont lehetne, mert itt egyértelműen egy olyan, hajózást se gítő és olcsóbbá tevő megoldásról van szó, ami ráadásul a rendkívül nehézkesen üzemelő, felépített zsiliprendszer részbeni megkerülését is lehetővé tenné. (18.20) Tehát van megoldás. Csak abból kell kiindulnunk, hogy nekünk nem szabad ké sz helyzetet teremteni a hágai bírósági döntés előtt. Ebben a szellemben fog a Független Kisgazdapárt dönteni az előterjesztett országgyűlési határozati javaslat ügyében. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Torgyán József f elszólalását. Többen kértek szót kétperces reagálásra. Először a miniszter úrnak, Lotz Károlynak adom meg a szót. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Két dologra szeretnék reagálni. Az egy ik. A határok megváltoztatását és a trianoni szerződést érintő kérdések belekeverése ebbe a vitába rendkívül veszélyes, és éppen a hágai döntés szempontjából hihetetlen rizikót rejt magában. Meggyőződésem szerint egy ilyen jellegű felszólalás semmiképpen n em segít ebben a kérdésben Magyarországnak. A másik kérdés pedig a megállapodás. Most már talán az ötödik képviselő úr érinti ezt. Mivel magam is ott voltam ezen a tárgyaláson, szeretném tisztázni a következőt: megállapodás, magyarul nemzetközi szerződés t ermészetesen nem történt. Egy komoly tárgyalás folyt, amelynek jegyzőkönyve van. Eszerint a vízpótlás kérdésének a módszere valóban felmerült. Lényegében ez a megállapodástervezet, tehát országgyűlési határozattervezet tartalmazza azokat a pontokat, amely ekben előzetes, szóbeli megállapodás született. Még egyszer hangsúlyozom, ezeket a jegyzőkönyv tartalmazza. Ennek az egész eljárásnak lényegében egy ratifikálás jellegű szerepe van, amelynek értelmében megfordul a dolog. Tehát addig Magyarország nem köthet nemzetközi egyezményt, amíg nincs meg az Országgyűléstől a felhatalmazása. Magyarul tehát: itt pont fordított a dolog, ahogy az eddigi felszólalók ebben az ügyben szóltak. Természetesen csak akkor születhet meg a nemzetközi szerződés - kell ilyen szerződé s, és lesz ilyen
