Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 4 (70. szám) - Érsek Zsolt (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Kié az éltető víz, avagy kinek a tulajdonába kerülhettek tavaink?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - ÉRSEK ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1605 Érsek Zsolt (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Kié az éltető víz, avagy kinek a tulajdonába kerülhettek tavaink?" címmel ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Érsek Zsolt képviselőtársunk, a Magyar S zocialista Párt képviselőcsoportjából kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek "Kié az éltető víz, avagy kinek a tulajdonába kerülhettek tavaink?" címmel. Megadom a szót Érsek Zsolt képviselő úrnak. ÉRSEK ZSOLT (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1990ben megalakuló önkormányzatok nagy bizakodással tekintettek az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényre, annak reményében, hogy piacképes vagyontárgyakhoz is hozzájuthatnak. Vannak azonban olyan, egyegy település életében nagy jelentőséggel bíró vagyontárgyak, amelyekhez az előbb említett kitételek alapján nem juthatnak hozzá az önkormányzatok. Ilyenek például bizonyos tavak. Választókörzetem egyik 1800 főt számláló településén, Szűcsiben például meghatározó kérdés a község közigazgatási területén levő halastó sorsa. A tározótó a Mátraaljai Szénbányák kezelői jogának megszűntével - a magyar állam tulajdonjogának fenntartása mellett - a közigazgatási területen működő szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába került. Kezelő kijelöléséről azonban nem született döntés, így történhet meg, hogy az időközben felszámolás alá kerülő termelőszövetkezet, amely - hangsúlyozni kívánom - ingyenesen jutott a tóhoz, most több millió forintért értékesíti azt magánszemélyek számára. (15.30) Kérdéseim az államtitkár úrhoz: A tározótavak magántulajdonba kerülése esetén mennyire látja biztosítottnak az önkormányzatokra törvény által testált árvízvédelmi, polgárvédelmi közfeladatok ellátását? Hogyan kaphatnak vizet a tóból azok a kárpótlás és részaránytulajdon kimérése után földtulajdonnal rendelkező magánszemélyek, akik a tó környékén növénytermesztéssel foglalkoznak? Elfogadható megoldáse, hogy az egyébként az állam tulajdonát képező árvízvédelem és vízkészl et hasznosítását biztosító és közösségi célokat szolgáló vízi létesítmények, amelyek kistelepülések képét, mindennapi életét, életfeltételeit meghatározzák, adásvétel következtében nyereséges üzemeltetés céljából magántulajdonba kerülhetnek? Köszönöm a vál aszát. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Kovács Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi államtitkár úrnak. KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy mindenekelőtt rögzítsem: ami a kérdésben felvetett Szűcsi település konkrét problémájának megoldását illeti, úgy gondolom, hogy a folyamatban levő per miatt nem lenne szerencsés, ha én erre kitérnék ré szleteiben. Bizonyos vagyok benne, hogy a bíróság a törvényi előírásokat megfelelően mérlegelő döntést fog hozni. Ezért válaszomban általánosságban érintem azt a kérdést, amelyet fölvetett. Az első kérdése így szól, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek átala kítását követően a településen lévő tározótavak miért nem kerültek a helyi önkormányzat tulajdonába. Mint az ön előtt
