Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 4 (70. szám) - Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Az oktatásügyet érintő kormányzati döntés" tárgyában - ELNÖK (dr. Salamon László): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1597 felsőoktatásfejlesztésről nem törvénynek kellene intézkednie, műfaját tekintve ez egy határozati jellegű dolog. (15.00) Ennek nyomán lehet majd a felsőoktatási törvényt módosítani. Vannake nemzetközi összehasonlító adataink? Vannak! Az OECDor szágokra vonatkozó adatokat kívánom csak ismertetni, amelyek OECDtagországok átlagában egy oktatóra 13,6 hallgatót jelölnek meg. Hogy mikor fog minden székben egy hónapig zavartalanul államtitkár ülni, erre nézve csak azt tudom válaszolni, hogy én jós nem vagyok, de azt remélem, hogy a tárca körüli állapotok immáron konszolidálódtak, és ez az állapot mostantól kezdődően három évig, és ha jól számolom, három hónapig megmarad. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő úrnak viszonválaszra megadom a szót. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Csak két rövid megjegyzésem van, államtitkár úr. Úgy látom, hogy a kormány követi az eddigi gyakorlatot, épp a múlt héten változtatta meg a két héttel azelőtti álláspontját. Igaz akkor még arró l volt szó, hogy a felsőoktatás fejlesztéséről törvény rendelkezik, és ezzel kell összehangolni a tandíj bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket. Mint hallottuk, múlt héten a kormány úgy döntött, hogy nem lesz törvény a felsőoktatás fejlesztéséről az előb b elmondott okok miatt. Én ezeket az okokat nem tartom reálisnak, nem tartom ilyen értelemben mérlegelhetőnek. A második megjegyzésem a következő. Nincsenek ilyen adatok, nincsenek olyan egyértelmű adatok, amelyek egy szintet meghúznánk a helyes oktatóiha llgatói arányról. Egyetlen egy példát hadd mondjak erre: Magyarországon a diákok többsége 1827 órát hallgat egy héten és körülbelül 4 és fél, öt évig jár egyetemre. Egy másik országban, vegyük például Németországot, 67 évig járnak egyetemre és 15 órát ha llgatnak hetente. Vagy vegyük Finnország példáját, ahol átlagosan 9 évig járnak egyetemre és 810 órát hallgatnak hetente. Ennek alapján melyik hallgatót kívánja ön mérni, és mely arány alapján kívánják elbocsátani a felsőoktatásban dolgozó oktatókat? Kösz önöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Viszonválasz lehetősége illeti meg államtitkár urat. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Képviselő úr, a tandíj bevezetéséről és a felsőoktatás fejlesztéséről szóló immáron nem törvény, hanem országgyűlési határozattervezet egyidejűleg fog előkerülni. A kormány április 13án fogja tárgyalni a határozattervezetet. Nem kívánunk helyes hallgatóoktató arányt megjelölni. Úgy gondolom, nincs helyes hallgatóoktató ar ány, olyan arány van, amelyet egy fejlett, egy közepesen fejlett vagy egy szegény ország el tud viselni és el tud tartani. Úgy ítéljük meg, hogy mi lényegesen jobb arányokat, mint Németország és Finnország, nem tudunk fenntartani. Úgy gondolom, hogy világo san válaszoltam már az első fordulóban is. Nem feltétlenül és nem elsősorban az oktatók létszámának csökkentésével, hanem a hallgatók létszámának növelésével kívánunk ehhez az arányhoz közelíteni. Ugyanakkor erre természetesen csak akkor van lehetőség, ez csak akkor jelenti a pénzügyifinanciális problémák megoldását, ha létezik tandíj. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
