Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 28 (68. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
1367 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/645. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/645/27. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. VASTAGH PÁL igazságügymini szter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogramban foglaltaknak megfelelően széles körű előkészítés után és az eddigi tapasztalatok szerint köztámogatásban is részesített törvényjavaslatot terjesztek a tiszt elt Ház elé. A törvényjavaslat megalapozó munkálatait mintegy fél évvel ezelőtt kezdtük meg. Két nagy feladatot kellett megoldani: ki kellett alakítani a törvényjavaslat alapjául szolgáló gazdasági és kereskedelempolitikai koncepciót, és ennek a gazdasági és kereskedelmi politikai koncepciónak az ismeretében kellett megalkotni magát a normaszöveget. Ebben a munkában természetesen nemcsak az Igazságügyi Minisztérium vett részt; jelentős mértékben hozzájárult a Pénzügyminisztérium, az Ipari é s Kereskedelmi Minisztérium. Tehát - úgymond - közös munkánk terméke ez a törvényjavaslat, amely önök előtt pillanatnyilag tárgyalásra vár. Hozzá kívánom tenni, hogy a széles körű és megalapozott előkészítés érdekében - azt hiszem eddig talán példátlanul , több mint ötven érdekképviseleti, szakmai szervezet mondta el valóban érdemi észrevételeit, megjegyzéseit a törvényjavaslat koncepciójáról, majd későbbiekben a normaszöveggel kapcsolatosan. Mi ennek a remélt és eddigiekben megmutatkozó közmegegyezésnek a z alapja? Egyik oldalról azt állíthatom, hogy a vállalkozók nagy többsége várja ezt a törvényt, esélyegyenlőséget remél ettől a törvénytől. Abban bízik, hogy lezárul egyszer s mindenkorra az az időszak, amikor nem az ajánlat minősége dönti el azt, hogy ki legyen a megrendelő, hanem a jó kapcsolat, a baráti kapcsolat az, ami elsősorban motiválja a döntéseket. Ennek a szakasznak várják és remélik a végét. Támogatja ezt a törvényt a közvélemény, az állampolgár; az az állampolgár, aki a politikai közügyek iránt érdeklődik. Azért várja ezt a törvényt, mert szeretné tudni és világos képet szeretne kapni arról, hogy vajon mire költik az állami költségvetés pénzét, az ő pénzét - hiszen ez az adófizetők pénze , hogyan és milyen eljárási mód keretében költi el az áll am vagy az állami cégek, vagy az az alanyi kör, amelyre a törvény vonatkozik, azt a közel 110120 milliárdnyi összeget, amit ma Magyarországon közbeszerzésekre fordítanak. Az állampolgár tehát tiszta viszonyokat szeretne, átlátható viszonyokat szeretne, be csületes, fair eljárást szeretne a közbeszerzési eljárási rendben. Természetesen ez a törvényjavaslat ebben a formájában kritikáját jelenti a jelenlegi gyakorlatnak és a jelenlegi hatályos szabályozásnak is. Nyilvánvaló, bebizonyosodott, hogy a jelenlegi g yakorlat és a jelenlegi szabályok ma már alkalmazhatatlanok és tarthatatlanok, minden szempontból változtatásra szorulnak. Az Igazságügyi Minisztérium, amikor kialakult a törvény koncepciója és kialakultak fő rendelkezései, kért egy közvéleménykutatást, a minek eredményei azt bizonyítják, hogy a közvélemény igenis érdeklődik ez iránt a téma iránt, a megkérdezettek 70 százaléka a legsürgősebb jogalkotási teendők közé sorolta a közbeszerzésről szóló törvény megalkotását. Szoros kapcsolatban áll a törvényjavas lat megalkotása nemcsak a belső viszonyainkkal, hanem nemzetközi kötelezettségeinkkel. Azokkal a kötelezettségeinkkel, amelyek a jogharmonizáció feladatainak teljesítésében nyilvánulnak meg. Hiszen a társulási megállapodásunk szövege maga is utal a közbesz erzésekkel kapcsolatos joganyag teljes átalakítására. És a tartalom kialakításánál messzemenően figyelembe vettük a nemzetközi normákat, a nemzetközi gyakorlatot, az Európai Közösség közbeszerzéssel kapcsolatos irányelveit.
