Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
1332 a szabadságelvonással járó szankciók, intézked ések, büntetések alkalmazására valóban csak végső esetben kerüljön sor. Ugyanakkor a javaslat - a hatályos joggal egyezően - figyelemmel van a jogállamiság követelményeire, az alapvető büntetőjogi és eljárásjogi alapelvekre. Fiatalkorúnál is a büntetőjogil ag tilalmazott magatartás jelentheti a büntetőjogi beavatkozás és felelősségrevonás alapját. A fiatalkorú bűnelkövetők aránya az összes bűnelkövetőn belül, ha kismértékben is, de emelkedett az utóbbi években. 1994ben a 14 és 18 év közötti fiatalok közel 1 2 százaléka követett el bűncselekményt. A fiatalkorú elítéltek közül évente 14 százalék tölt előzetes letartóztatást. A vagyon elleni bűncselekmények igen jelentős részét követik el fiatalkorúak. Ez azt jelenti, hogy ha nem is meghatározó, de azért jelentő s azoknak a fiataloknak a száma, akiket ez a törvénymódosítás érinthet. A törvényjavaslatnak a büntető törvénykönyvet érintő rendelkezései közül a javítóintézeti nevelésre vonatkozó szabályokat emelem ki. Bár a fiatalkorúaknál elsősorban szabadságelvonássa l nem járó szankciót kell alkalmazni, azonban egyes esetekben mégis elkerülhetetlen, hogy a fiatalkorút kiemeljék a környezetéből és szabadságelvonással járó büntetést vagy intézkedést alkalmazzanak vele szemben. A javítóintézeti nevelés a hatályos jogban relatíve határozatlan tartamú intézkedés, mert szélsőséges esetben akár 45 évig is tarthat. A bíróságok nem szívesen alkalmazzák, holott eredményesebb lehet, mint a szabadságvesztés. A törvényjavaslat határozott idejű intézkedéssé alakítja át a javítóinté zeti nevelést, s úgy rendelkezik, hogy az előzetes letartóztatás tartamát is be kell számítani a javítóintézeti nevelés idejébe. Kutatások és külföldi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalkorúak esetében a büntetőeljárás formális lefolytatás a nem hoz jobb eredményt, mint az elterelésre módot adó megoldások. Hatályos rendelkezéseink viszonylag szűk körben adnak lehetőséget a bűncselekményt elkövető fiatalkorúval szemben a büntetőeljárás teljes vagy részbeni mellőzésére. A módosítás a vádemelés elhalasztása jogintézményének bevezetésével már ügyészi szakban lehetővé teszi a bűncselekményt elkövető fiatalkorúval szemben az eljárás befejezését, feltéve, hogy az elhalasztás tartama sikeresen telik el. A javaslat ugyanakkor ebben az esetben is figye lemmel van az ártatlanság vélelmére, amikor lehetőséget biztosít az elkövetőnek a bírói eljárás kikényszerítésére. A fiatalkorúakkal szemben folytatandó bírósági eljárás szabályai között akadnak olyanok, amelyek csak látszólag szolgálják a fiatalkorú érdek ét. Így a fiatalkorúnak minden esetben szembesülnie kell a bírósági eljárás összes szereplőjével, s vele szemben a tárgyalás mellőzésével történő elintézés nem alkalmazható. A javaslat a fiatalkorúak ellen folyó bírósági eljárásban is megengedi az egyes bí rói eljárást és a tárgyalás mellőzésével történő elintézést. A javaslat ezen rendelkezése összhangban áll a büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását célzó T/673. számú törvényjavaslattal, amely a bírósági szakban kiterjeszti a vétségi eljárás alkalmaz ásának és a tárgyalás mellőzésével történő elbírálásának a lehetőségét. Fiatalkorú elkövető esetén különös jelentősége van annak, hogy a védelem ne formális legyen és megfelelően érvényesüljön. Ezért a javaslat előírja, hogy a vádirat benyújtása előtt a ké nyszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban a bírósági meghallgatás védő távollétében nem tartható meg, s amennyiben a fiatalkorúnak nincs meghatalmazott védője, a kirendelés az alapos gyanú közlésével egyidejűleg kötelező a hatóság részéről. A javaslat e gyik, talán legfontosabb rendelkezése az előzetes letartóztatás végrehajtási módjának a differenciálása. Lehetőséget biztosít arra, hogy - a bíróság rendelkezésétől függően - az előzetes letartóztatás javítóintézetben is végrehajtható legyen. Vannak olyan esetek, amikor a fiatalkorúnál is fennállnak az előzetes letartóztatás okai, annak mellőzésére nem kerülhet sor. Ugyanakkor az is közismert, hogy jó néhány esetben elhúzódik a büntetőeljárás, és a fiatalkorú hosszabb időt tölt előzetes letartóztatásban. Jo gszabályaink ugyan az előzetes letartóztatásnál szigorú elkülönítési
