Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1270 Ez általában nem okoz gondot a gazdálkodó szervezeteknél. Gondot a mostani átalakuló gazdasági rendszerben okoz ez a magyar gazdálkodóknál, a társaságoknál és azoknál a társaságo knál, amelyek devizahitellel finanszírozták fejlesztéseiket, devizakötelezettségekkel rendelkeznek, és eszközoldalon pedig forintban kell nyilvántartani eszközeiket, jogaikat, jogosultságaikat. Ez a kettős mérés - a devizában való mérés a negatív oldalon é s forintban való mérés a pozitív oldalon - jelenti azt, hogy minden nyereséges gazdasági tevékenység ellenére a forintleértékelésből származó veszteségeiket, a tartozásállományban bekövetkező átértékelési veszteségeiket veszteségként - mintha tevékenységük maga lenne veszteséges , kötelesek elszámolni. Ez ma már akkora mértéket ölt, hogy ezek a társaságok mínusz saját vagyonnal rendelkeznek, jóllehet maga a folyó tevékenységük nyereséges. Ennek az ellentmondásnak az áthidalására készült ez a törvényjavasla t, és természetesen ennek megfelelő szabályokat is tartalmaz. Nem tartalmazhatja azt, amit Demeter képviselőtársam az előbb mondott, mert nem arra szolgál, hogy az inflációt úgy an bloc kezelje ez a törvényjavaslat. Egyébként nem szokás az inflációt úgy an bloc az eszközállomány átértékelésével a könyvekben jelentkeztetni, hiszen maga ez a felértékelés egy bizonytalan eszköztöbbletet, eszközértéktöbbletet jelent, amit - hogy a miniszter úr mondta - a realizáláskor lehet vagy nem lehet biztosítani. Tulajdon képpen az óvatosság elvét sértette volna, ha a teljes inflációs hatást engedi a törvényjavaslat a könyvekben átvezetni. Pláne sértette volna, ha ezt kötelezővé teszi. Ez évenként ismétlődő olyan nagyságrendű munkát okozott volna a társaságoknak, amit csak az ismer, aki egykét ilyen átértékelést véghezvitt a vállalati gyakorlatban. Én úgy gondolom, ez most nincs terítéken, és nem is hiszen, hogy terítéken lesz, hiszen ez a vállalkozók számára egy olyan nagyságrendű csatornát nyitna, ami az amortizációs költ ségek nagyságrendjét növelné. Azt hiszem, ez a kormánynak pillanatnyilag nem volt feltétlenül célja. Egyben azonban igaza van Demeter képviselő úrnak - és erre nem talált a szocialista munkacsoport sem megfelelő kiutat a tárgyalás során , nevezetesen abba n, hogy ezzel a megengedő szabállyal, amit most javaslunk elfogadásra, a devizában finanszírozott eszközök aktuálértéken fognak szerepelni a könyvekben, ugyanakkor a forintban vezetett eszközök a létesítéskor, vételükkor szerepeltetett és realizált értéken fognak szerepelni. Magyarul: a devizában finanszírozottak némileg tükrözni fogják az inflációs hatásokat. Ugyanaz a ház abban az esetben más értéken fog szerepelni a könyvekben. Erre nem találtunk megoldást, és úgy gondolom, nincs is megoldás. De nem ez v olt a célja a mostani előterjesztéseknek. A célja az volt, hogy azok a társaságok, amelyek nyereségesen működnek, ezt a nyereséget tudják könyvekben szerepeltetni, s ne negatív saját vagyonnal kelljen fordulniok a bankokhoz finanszírozási szempontból védhe tetlen helyzetben. Van még azonban néhány egyéb, kisebb tétele is ennek a törvényjavaslatnak, ami talán érdeménél kisebb hangot kapott. A céltartalékképzésnél lehetővé teszi a korengedményes nyugdíjra és a végkielégítésekre a már előkészített döntéseknek megfelelő céltartalékképzést a társaságoknál, ami úgy gondolom, a mai gazdasági és foglalkoztatási helyzetben feltétlenül indokolt. Ami pedig a beadott módosító javaslatokat illeti, a hatálybalépést illetően technikai jellegű, hogy az 1994. évi mérleg kés zítésekor lehetővé tegye ennek az alkalmazását. Ezt én technikainak minősítem. Az érdemiek pedig azok, amelyeket Demeter képviselőtársam említett, s amelyekkel én bizonyos mértékig vitatkoztam. (17.40) Egy dolgot kell még kiegészítésképpen hangsú lyoznom. Demeter képviselőtársam említette azt az ominózus álláspontmódosítást, ami az ÁSZ jelentésében és a három képviselőtárs javaslatában szerepel. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy akkor, amikor a vonatkozó paragrafus elhagyását javasoljuk - amivel , úgy tűnik, végső soron az előterjesztő is egyetért , az nem jelentheti automatikusan azt, hogy az átalakuló vállalatok szabályai gyökeresen megváltoztak volna.
