Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KÁDÁR BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEMETER ERVIN (MDF):
1268 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tiszte lt Országgyűlés! Megkérdezem dr. Kádár Bélát, a kijelölt költségvetési bizottság elnökét, hogy kíváne a bizottság előadót állítani. DR. KÁDÁR BÉLA , a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke : Tudomásom szerint nem. (Derültség, zaj.) ELNÖK (dr. Salamon L ászló) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egyegy képviselő fejtheti ki. Megkérdezem a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióját, kíváne a képviselőcsoportból valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem jeleztek felszólalási szándékot. Az MDF képviselőcsoportja nevében dr. Demeter Ervin kíván felszólalni, megadom a szót. DEMETER ERVIN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a megtiszteltetést, de nem rendelkezem doktori titulussal. (Derültség , zaj.) Ennyit kiigazításképpen. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat, ami a számviteli törvény módosítását célozza, mindenféleképpen előrelépést jelent a piacgazdaság által igényelt számvitel tekintetében. Az egyes inflációs hatások kezelésével a társaságok vagyoni helyzetének a valósághoz jobb közelítése érhető el, és ezzel bizonyára közelebb kerülünk az Európai Unió számviteli elveihez. Mind az Európai Unió direktíváinak való megfelelés, mind pedig az inflációs hatások kezelése azonban több mód osítást igényel a törvényjavaslat szövegében - erről most röviden kívánok önöknek szólni. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja véleményének kialakításakor jelentősen támaszkodott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara véleményére - ezúton mondok nekik köszö netet azért a sok szakmai támogatásért és véleményért, amit a törvényjavaslat tárgyalása során megismerhettünk. Megítélésünk szerint a jelenlegi törvény beterjesztése indokolt. Indokolt azért, mert a számviteli törvény 41. §a kilátásba helyezi egy törvény alkotását, amely a sajátos értékelési szabályokról rendelkezik. De indokolt azért is, mert az inflációs hatásokat - mint ahogy a tisztelt előterjesztő pénzügyminiszter úr elmondta - valamilyen módon korrigálni kell. Ezt különösen indokolttá teszi az, hogy a tavalyi évben csökkenő tendenciát mutató inflációval szemben a jelenlegi gazdasági környezetben ettől eltérő, tehát sajnos, jelentősen emelkedő inflációval kell szembesülnünk. Megítélésünk szerint a kormány szándéka helyes, azonban a megoldási javaslat, amit benyújtott a tisztelt Háznak, hiányos, és sok tekintetben félmegoldást ad. Hiányos a megoldás megítélésünk szerint az értékelési eljárás területén. Az értékelési eljárás lehetőséget teremt arra, hogy a könyv szerinti értéktől eltérően a vállalkozó pi aci értéken értékelje eszközeit. A törvény normaszövegéből azonban két fontos eszközcsoport kimarad: a készletek és az értékpapírok; erre a bizottsági vita során sem kaptunk érdemi választ azon kívül, hogy technikai jellegű és talán tú lzott adminisztrációt jelent. Megítélésünk szerint a számviteli törvény egyik alapelvét, a teljesség elvét sérti, ha nem az eszközök teljes körére terjed ki ez az átértékelés. (17.30) Véleményünk szerint egyoldalú annak kimondása, hogy az átértékelésre a v állalkozó jogosult. Úgy gondolom, közismert, hogy a számviteli törvény szerint értékvesztés esetében annak átvezetése a könyveken kötelező. A jelenlegi törvényjavaslat ettől eltérő irányú, tehát a felértékelésnél mindössze jogosultságot ír elő. Ezzel nem v eszi azonos elbírálás alá az értékcsökkenést, az érték növekedését, hatásait. Ezt szabadon választhatóvá teszi.
