Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - "A TGM halála" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:
119 ELNÖK (dr. Salamon László) : Elfogadja. Akkor Kósa képviselő úré a szó. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen nem valamikori, és szerencsére nem né hai tisztelt képviselőtársunk halálára utalok, Tamás Gáspár Miklós remek egészségnek örvend, annál szomorúbb tény azonban, hogy az ő iniciáléját viselő Társadalmi Gazdasági Megállapodásoknak nevezett paktum, amely arra lett volna hivatott, hogy a kormány g azdaságpolitikájának kellő és kellően széles társadalmi támogatottságot biztosítson, nos, ez a program nem létezik. Nagy sajnálattal vettem tudomásul, hogy a miniszterelnök úr ennek a Társadalmi Gazdasági Megállapodásnak az elmúlt heti beszédében pusztán n éhány mondatot szentelt, aminek röviden az volt a veleje, hogy a Társadalmi Gazdasági Megállapodást illetően az elmúlt hónapok tapasztalatai nagyon gazdagok. Azt hiszem, hogy valóban gazdagok. Ezt a gazdagságot nyilván mindenki úgy értékeli, ahogy gondolja és tudja. De tekintettel arra, hogy mind a kormányprogramnak, mind a koalíciós megállapodásnak, mind a hároméves gazdasági programnak alapvető eleme volt az, hogy egy ilyen súlyos válságkezelő programhoz kellő gazdasági és társadalmi támogatottságot tudj on a kormány teremteni, a kérdésem a következőképpen hangzik: Miután mindkét fél nyilatkozott erről, mind a kormány, mind a szakszervezetek és a munkaadók, hogy ilyen megállapodás és paktum nincs, ez elhalálozott sajnálatos körülmények között, a kérdésem az, hogy mi akkor a kormánynak ezzel a szociális paktummal a terve, hogy próbál a kormány ahhoz a hároméves gazdasági programhoz támogatottságot, társadalmi támogatottságot és türelmet kérni és teremteni, amihez egészen eddig a fél évig nem sikerült neki m egfelelő konszenzust teremtenie? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Munkaügyi miniszter asszonynak megadom a szót válaszadás érdekében. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvis előtársam! A miniszterelnök úr távolléte lehetővé tette, hogy olyan helyzetbe kerüljek, miszerint két teljesen különböző tartalmú fideszes aggódásra adhatok választ. Hiszen néhány hónappal ezelőtt Deutsch Tamás képviselőtársam amiatt aggódott, hogy a kormá ny túlzott nyitása a parlamentarizmust oldja fel, most pedig Kósa Lajos arra hívja fel a figyelmemet, (Derültség.) hogy a társadalmi támogatottság hiányát meg fogja érezni a kormány és a parlament. Az A és a B aggódásra egyaránt ugyanaz a válaszom: A kormá ny nem tér el eredeti célkitűzésétől, és pontosan ugyanott keresi programjának támogatottságát, ahol eddig. Éppen ezért a Társadalmi Gazdasági Megállapodás az eredetileg elképzelt időrendjében és formájában ma már megvalósíthatatlan ugyan, de a tartalom és a forma az az amfora, és nem a Társadalmi Gazdasági Megállapodás. (Derültség a bal oldalon.) A Társadalmi Gazdasági Megállapodás tartalma az, amit a kormányprogram mondott: átfogó társadalompolitikai egyezség a társadalom és a gazdaságpolitika fő irányair ól, legfontosabb intézkedéseiről, a terhek megosztásáról és a szociális következmények kezeléséről. Hogy egy, októberben elmaradt aktust hogyan tud a kormány pótolni, az eddigi cselekedeteiből kiderül. Folyamatos részmegállapodásokkal, és ezeknek a részmeg állapodásoknak a megkötésére a kormány elkötelezettségét Horn Gyula miniszterelnök is kifejezte. A kormánynak tehát az a terve, hogy mind a modernizációs programhoz, mind pedig a munka világát érintő kérdésekhez meg fogja kísérelni megszerezni a társadalmi partnerek támogatását. És ha ez nem egyszeri lépés, hanem soksok, egymást követő tárgyalás, egyeztetés és megállapodás, azt mi nem a Társadalmi Gazdasági Megállapodás halálának, hanem egy sajátos, más formában való új életének tekintjük. Köszönöm a figye lmet. (Taps a bal oldalon.)
